JW subtitle extractor

2024 – Friss hírek a vezetőtestülettől (4. rész)

Video Other languages Share text Share link Show times

Szervusztok!
Ebben a videóban friss híreket hallhatunk
a testvérekről és a testvérnőkről,
akik börtönben vannak a hitük
miatt a világ különböző részein.
De először is beszéljünk
az idei regionális kongresszusról.
A világ bizonyos részein már javában zajlanak
a „Hirdesd a jó hírt!” témájú kongresszusaink.
A program igazán felemelő.
Hallgassunk meg néhányakat,
akik már részt vettek rajta.
Sok testvérünk rengeteg erőfeszítést tett azért,
hogy itt lehessen ezen a kongresszuson.
Külön engedélyt kellett kérjek,
hogy eljöhessek a munkából.
Ki kellett kérni a lányunkat az iskolából.
Hajnalban keltünk.
Az, hogy itt lehetünk,
minden áldozatot megért.
Semmiért sem cserélnénk el ezt az élményt.
Jó látni azokat, akikkel ritkán találkozunk.
És ha itt vagy személyesen, egy
csomó ölelést kapsz, és ez olyan jó!
Megöleljük egymást, ezt online nem lehet.
Egészen más itt lenni személyesen,
mint interneten nézni a programot.
Személyesen sokkal többet ad.
Jó együtt énekelni.
Fantasztikus élmény, amikor
ilyen sokan együtt énekelünk!
A kongresszus erőt önt
belénk, és ad egy löketet.
Az is hatalmas élmény volt, hogy láthattuk
a Jézus története videó első részét.
Amikor legközelebb olvasom ezeket
a történeteket, jobban el tudom majd képzelni.
Amikor korábban olvastam
ezeket a bibliaverseket,
nem igazán voltak hatással az érzéseimre.
De ahogy néztem a videót,
még meg is hatódtam.
Olyan, mintha én is a történet része lennék.
A kongresszuson rengeteget tanulunk,
és ez közelebb visz minket Jehovához.
Szívem szerint háromszor-négyszer
is részt vennék ezen a kongresszuson.
Számomra nincs jobb érzés annál,
mint amikor a testvérekkel lehetek.
Minden kongresszus megerősíti bennem,
hogy milyen csodálatos a mi nagy családunk.
Nagyon örülünk, hogy itt vagyunk.
Nem szabad lemaradni róla.
Arra buzdítunk mindenkit, hogy ha csak teheti,
személyesen vegyen részt a kongresszuson.
Ez azért is jó, mert így nemcsak
a programot élvezhetitek,
hanem időt tölthettek a drága
testvérekkel és testvérnőkkel,
még azokkal is, akiket már
ezer éve nem láttatok.
És ez is annyira buzdító!
De természetesen megértjük, hogy akiket
az idős koruk vagy a betegségeik akadályoznak,
azok csak felvételről tudják nézni a programot.
Az is nagyon izgalmas, hogy erre az évre
összesen 15 különleges
kongresszus lett betervezve.
Az elsőt már meg is tartották június 7-e
és 9-e között Guadeloupe szigetén.
Ezen a kongresszuson a főhivatalt
két testvér képviselte,
Jeffrey Winder és Clive Martin.
A küldöttek 11 országból érkeztek, és
a résztvevők csúcslétszáma 8602 volt.
Szombaton pedig 74-en keresztelkedtek meg.
Annyira jó látni, hogy milyen nagy a szeretet
és az egység a testvérek között!
Most pedig, a videó további részében néhány
friss hírt szeretnénk megosztani veletek
a testvérekről és a testvérnőkről,
akik börtönben vannak a hitükért.
Ez mindannyiunknak segíteni fog, hogy
azt tegyük, amire a Héberek 13:3 ösztönöz.
Itt ez áll:
„Gondoljatok azokra, akik börtönben vannak,
mintha ti is börtönben lennétek velük,
és azokra is, akikkel rosszul bánnak,
hiszen ti is testben vagytok.”
A június 17-ei adatok szerint jelenleg
mintegy 200 testvérünk van börtönben.
Hol tartják őket fogva?
Nos, 9-en a Krím félszigeten vannak,
39-en Eritreában,
8-an Szingapúrban.
És ahol a legtöbben vannak börtönben,
az Oroszország, ott 126
testvérünket tartják fogva.
Más országokban pedig körülbelül
17 testvérünk van börtönben.
És mi a helyzet Dél-Koreában?
Bár a testvéreinket nem börtönzik be
automatikusan a semlegességük miatt,
nehéz körülmények között kell
polgári szolgálatot végezniük.
Három évet kell teljesíteniük,
és ezalatt végig egy börtönben
kell lakniuk és dolgozniuk.
Nemrégiben Mark Sanderson
testvér ellátogatott két börtönbe is,
ahol a testvéreink polgári
szolgálatot teljesítenek.
Szívből reméljük, hogy a hittársaink
helyzete hamarosan javulni fog.
Továbbra is imádkozunk ezekért a hűséges
testvérekért és a családtagjaikért.
Talán hajlamosak vagyunk azt gondolni,
hogy csak férfitestvéreket
börtönöznek be a hitük miatt.
De az igazság az, hogy jelenleg is
12 testvérnő van fogva tartva Eritreában.
Oroszországban pedig nyolc testvérnő
van igazságtalanul bebörtönözve.
A drága testvérnőinknek nagy szükségük
van arra, hogy imádkozzunk értük.
Sajnos a testvéreink közül sokakat
hosszú évekre börtönbe zárnak,
sőt, időnként még bántalmazzák is őket.
Ez történt Rinat Kiramov
testvérrel is Oroszországban.
Idén áprilisban néhány rab azt követelte
tőle, hogy árulja el a hittársai nevét.
De ő bátran ellenállt nekik.
Viszont emiatt ezek a rabok négy
napon keresztül ütlegelték és kínozták,
és még egy sokkolót is használtak.
Arra kérünk titeket, hogy továbbra
is imádkozzatok Kiramov testvérért
és mind a 199 testvérért és
testvérnőért, akik börtönben vannak.
És ne feledkezzünk el a családtagjaikról sem.
A bebörtönzött testvéreink hite és hűsége arra
emlékeztet, amit a Róma 12:21-ben olvasunk.
Ott ez áll:
„Ne hagyd, hogy legyőzzön a rossz,
hanem a rosszat mindig győzd le a jóval.”
Az igaz, hogy ezek a testvérek és
testvérnők súlyos üldözéssel néznek szembe,
és komoly próbákat élnek át, de nem
hagyják, hogy ez legyőzze őket.
Rájuk is igaz a vers második része,
hogy „a rosszat mindig [legyőzik] a jóval”.
Nagyon szeretjük és tiszteljük
ezeket a drága testvéreket.
Érdekes, hogy bár a hittársaink
komoly nehézségeket élnek át,
közben különleges lehetőségeket találnak
arra, hogy megosszák másokkal a jó hírt.
Ez történt sok testvérünkkel 2018-ban
Birobidzsan városában is, Oroszországban.
Volt egy alkalom, amikor egyetlen
nap alatt 22 házkutatást tartottak.
A következő videóban figyeljétek meg,
hogy a testvérek és a testvérnők
hogyan tudtak ebben a helyzetben
tanúskodni, és megőrizni az örömüket.
Vagyis, hogyan tudták
legyőzni a rosszat a jóval?
2018. május 17-én, hajnalban arra keltünk,
hogy valaki hangosan dörömböl az ajtón.
Kiszóltam: „Ki van ott?”
Ők azt válaszolták: „A rendőrség.”
Természetesen nagyon megijedtünk.
Amikor ez történt, rögtön
elkezdtünk imádkozni Jehovához.
Később megtudtuk, hogy az akciónak
azt a nevet adták, hogy „Ítéletnap”,
és hogy körülbelül 150 rendőr vett részt benne.
Amkor a büntetőeljárás elindult, az összes
bankszámlánkat befagyasztották.
Így nem tudtam pénzt felvenni.
Ezért több bankintézménybe is
be kellett mennem személyesen.
Amikor a személyzet meglátott
az ajtóban, így üdvözöltek:
„Megjött a kis szélsőségesünk”,
és kedvesen rám mosolyogtak.
Egyszer, amikor kihallgatásra
kellett mennem, hívtam egy taxit.
Aztána sofőr megkérdezte,
hogy hova megyek, mi a cím.
Azt mondtam neki, hogy
a szövetségi biztonsági szolgálathoz.
Erre megkérdezte:
„Dolgozni megy oda?”
Mire én: „Nem, nem dolgozni,
engem fognak kihallgatni.”
Alig hitt a fülének.
Mivel kíváncsi volt, el tudtam neki
mondani, hogy Jehova Tanúja vagyok,
és hogy eljárást indítottak ellenem.
Egy pár nappal később vissza
kellett mennem, és megint taxit hívtam.
Nagyon meglepődtem, hogy ugyanaz
az autó és ugyanaz a sofőr érkezett.
Akkor el tudtam neki mondani, hogy milyen
bibliai próféciák teljesednek napjainkban,
és jót beszélgettünk.
Amikor elmentünk a kihallgatásokra,
meg akartuk mutatni a nyomozóknak
a viselkedésünkkel,
a szavainkkal és a kedvességünkkel,
hogy nem vagyunk szélsőségesek,
azt, hogy Jehova Tanúi
kedvesek és együttérzők.
A kihallgatások után úgy döntöttünk,
hogy készítünk nekik kis kártyákat.
Próbáltunk mindenkinek
valami kedveset írni rá,
például, hogy milyen jó
tulajdonságaikat figyeltük meg.
Az ügyvédem nagyon aggódott,
ezt mondta: „Látom, hogy maguk jó emberek,
és nem kéne börtönben lenniük.
Biztos vagyok benne, hogy
az Istenük segíteni fog maguknak.
De Artur, ne alkudjon meg a hitében.
Sose adja fel, tartson ki, maradjon erős.”
A tárgyaláson én és három másik testvérnő
ugyanahhoz a bírónőhöz kerültünk.
Egyértelmű volt, hogy nem szereti Jehova
Tanúit, és egyáltalán nem volt kedves velünk.
Folyamatosan félbeszakított minket,
aztán azt állította, hogy
tanulatlanok vagyunk.
Szóval próbált mindenhogyan
megalázni minket.
Aztán elgondolkodtunk, hogy azért
vagyunk itt, hogy tanúskodjunk Jehováról.
De hogyan tudunk prédikálni
valakinek, ha nem jutunk szóhoz?
Ezért imádkoztunk Jehovához, hogy
ez a bírónő hallgasson meg minket,
és hogy tudjunk neki tanúskodni.
Emellett próbáltunk tapintatosak
és udvariasak lenni.
Például mindig előre köszöntünk neki.
Elhatároztam, hogy végig
kedves leszek vele.
Kedvesen fogok ránézni,
kedvesen fogok beszélni.
Aztán egyszer csak történt valami.
A bírónő teljesen megváltozott.
Kezdett odafigyelni ránk, sőt,
még köszönt is nekünk.
A tárgyaláson lejátszottak olyan felvételeket,
amelyek az összejövetelekről készültek,
ő meg közben jegyzetelt.
Egy ponton belekérdezett:
„Ezt honnan olvasták fel?”
Annyira megijedtem, hogy hirtelen
csak annyit mondtam, hogy a Bibliából.
Erre ő: „Hát persze, hogy
a Bibliából, de pontosan honnan?”
Akkor mondtam neki,
hogy Jób könyvéből.
Erre ő: „Honnan?”
Mondom, Jób.
Erre ő: „Tessék?”
Ekkor már az ügyvédem
mondta neki, hogy Jób.
Végre megértette, és aztán felírta.
Én meg még hozzátettem: „42:10.”
Amikor a bírónő felolvasta az ítéletet,
többször is megállt, és megkérdezte tőlem:
„Irina, helyesen ejtem ki Isten nevét?”
Imában így fordultam Jehovához:
„Jehova, ma van az ítélethirdetés, úgy
szeretném, hogy a neved dicsőítve legyen.
Add kérlek, hogy a bírónő tízszer helyesen
ejtse ki a nevedet, jól hangsúlyozva”
– ugyanis a bírónőnek volt ezzel egy kis gondja.
És képzeljétek, az ítélethirdetés végére
tízszer jól ejtette ki Isten nevét!
Amikor kihirdették az ítéletet, sok
testvér jött oda a bírósághoz,
és egy csomó virágot kaptam.
Aztán egyszer csak az utcán egy ismeretlen
nő a két barátnőjével odalépett hozzám,
és mosolyogva ezt kérdezték:
„Mondja már meg, mit ünnepelnek?
Ön csak úgy ragyog!”
Én pedig mosolyogtam,
és ezt mondtam nekik:
„Jehova Tanúja vagyok,
és ma kaptam meg a két és fél éves
felfüggesztett börtönbüntetésemet.”
Erre mindegyiküknek az arcára fagyott a mosoly.
Mivel otthon dolgozom, időnként
az ügyfeleim bejönnek hozzánk.
És amikor látták a sok-sok virágot, mindig
megkérdezték, hogy kitől kaptam őket.
Ilyenkor lehetőségem volt arra, hogy elmondjam
nekik, hogy a hittársaimtól kaptam őket,
és azért, mert nagyon szeretnek engem.
Abból a 23 testvérből és testvérnőből,
akik ellen vádat emeltek,
végül 4-et tartóztattak le, és
most büntetőintézetben vannak.
Amikor megtudtuk, hogy a férjeinket elszállítják,
kimentünk az állomásra,
hogy integessünk nekik.
Miután a testvérek felszálltak a vonatra,
a többiek megkérdezték tőlük, hogy
kik azok, akik ott integettek nekik.
Mivel épp börtönbe szállították őket,
nem értették, hogy miért énekel
olyan vidáman az a csoport.
Ha visszagondolok, nagyon hálás vagyok.
Persze egyáltalán nem volt könnyű,
de Jehova rengeteget segített nekünk.
Végig éreztük a támogatását.
Volt egy pont, amikor azt éreztem,
hogy nem elég erős a hitem,
ezért megkérdeztem Arturtól, hogy miért nem
érzem azt, hogy Jehova támogat engem.
Ő nagyon megértő volt, és amit ezután
mondott, az rengeteget segített.
Szóval, kedvesen ezt mondta nekem:
„Az, hogy kitartasz...
Az, hogy kitartasz, bizonyítja,
hogy Jehova támogat téged.
Nem tagadtad meg őt.
Nem hagytál fel a szolgálatával.
Ez mind azt bizonyítja, hogy veled van.”
Erre volt szükségem.
Rájöttem, hogy Sátán az,
aki próbára teszi a hitemet,
és hogy nemcsak azt kell erősíteni
magamban, hogy Jehova szeret engem,
hanem azt is, hogy velem
van a nehéz helyzetekben.
Sátán el akarja venni az örömünket.
De ez lehetetlen, mert az öröm Jehováé.
Tőle nem tudja elvenni, és ő
annak ad örömet, akinek akar.
Ezért mi Sátán célja?
Az, hogy elrejtse előlünk Jehova örömét,
és ne lássuk, mi mindent ad nekünk.
Viszont Jehova, a mi legjobb barátunk,
mindig segít nekünk, hogy meglássuk,
milyen okaink vannak az örömre.
A hatóságok azt akarták elérni, hogy
soha többé ne beszéljünk Jehováról.
De valójában azzal, amit tettek,
csak még több lehetőséget adtak nekünk
arra, hogy dicsérjük Istenünk nevét.
Nagyszerű volt látni, hogy
milyen boldogok és lelkesek!
Nem hagytak fel a prédikálással,
és hűségesen kitartanak.
Különleges lehetőségeik voltak tanúskodni.
És láthattuk, hogy végig
Jehovára támaszkodtak.
Persze tudjuk, kedves testvérek,
hogy mindannyian szembenéztek valamilyen
nehézséggel, akár ilyennel, akár olyannal.
De biztos vagyok benne, hogy ezek
az interjúk mindannyiunkat bátorítottak,
és arra ösztönöztek, hogy továbbra
is támaszkodjunk Jehovára,
illetve továbbra is prédikáljunk, bármilyen
nehézséggel nézünk is szembe.
Jehova segítségével tényleg
képesek lehetünk arra,
hogy „a rosszat mindig [legyőzzük] a jóval”.
Kedves testvérek,
kérünk titeket, hogy továbbra is
„gondoljatok azokra, akik börtönben vannak,
mintha ti is börtönben lennétek velük”.
Nagyon büszkék vagyunk rátok,
amiért kitartotok Jehova mellett.
Mindannyiótokat nagyon-nagyon szeretünk.
A JW TV adását láthattátok
Jehova Tanúi főhivatalából.