JW subtitle extractor

Délen nőttem fel a faji megkülönböztetés idején.
Nem keveredhettünk a fehérekkel.
Még azt is konkrétan megszabták,
hogy melyik utat használhatjuk.
Nem értettem, miért nem
tudunk kijönni egymással.
50 cent.
Igen, uram.
Köszönöm, uram.
Nagyi, ő csak egy fiú.
Miért hívod uramnak?
Csend legyen!
Tanuld meg, hol a helyed!
Visszafelé menet ezt mondtam:
„Tudod mit? Én soha
nem fogok így megalázkodni!”
A nagymamám tudta, hogy szeretem a Bibliát,
hiszen már gyerekként is mindig azt olvasgattam.
De nem értettem.
Sokszor így imádkoztam:
„Mitől vagyunk mi annyira másak?
Miért nem élhetünk együtt?”
Találkoztam egy bandával.
Pont olyan volt, amilyet kerestem.
Politizáltak, és azt mondták,
az igazságtalanság ellen harcolnak.
Mikor azt mondták, „igazságtalanság”,
úgy éreztem, hogy én is
közéjük akarok tartozni,
hogy tegyünk azért, hogy
az emberek megváltozzanak,
és egységesek legyenek.
Ez volt a célom.
Tüntettünk a rendőri brutalitás ellen,
és úgy gondolom ez volt az,
amire a legtöbben felfigyeltek.
Sok mindent szerettem ebben a bandában,
de mindennap kaptunk katonai kiképzést,
hogy hogyan használjunk fegyvert
és ehhez hasonló dolgokat.
Ebben én nem akartam részt venni.
Nem ezért csatlakoztam hozzájuk.
Így megint visszatértem
Istenhez és a Bibliához,
mivel felismertem, hogy igazából
semmit sem sikerült megváltoztatni.
Egy King James fordításom volt.
Olvastam és olvastam, de nem értettem.
Jamaicába mentünk, és ott
láttunk egy Új világ fordítást.
Beleolvastam, és megértettem!
Végre felfogtam, nem volt régies a nyelvezete.
„Váó, – mondtam – nekem is kell egy ilyen!”
Egy nap két hölgy kopogtatott az ajtón.
Nem tudtam, hogy Jehova Tanúi.
Csak egy dolgot láttam, a Bibliájukat.
Kérdeztem, hogy honnan szerezték.
Mondták, hogy majd hoznak egyet.
És hoztak is.
De azt nem tudtam, hogy azzal együtt
egy bibliatanulmányozás is jár.
Mikor először vettem részt Jehova Tanúi kongresszusán,
olyan volt, mintha 10.000 ember lett volna jelen.
Amikor beléptem, és láttam azt a sokféle arcot és színt,
olyan volt, mintha Jehova ezt mondaná:
„Hé, Rafika, emlékszel, hogy azt kérted
tőlem, hogy sokféle ember legyen együtt?
Látod?
Én nem vagyok részrehajló, ők jól
kijönnek egymással és egységesek.”
Annyira jó érzéssel töltött el!
Igen!
Ez az a szervezet, amihez tartozni szeretnék!
Nekem mindegy, ki milyen bőrszínű.
Bárkinek prédikálok, és
barátságos vagyok mindenkivel.
Most, hogy megtudtam, mit tanít
a Biblia, csodálatos életem van,
mert tudom, hogy csak
Isten királysága hozhat békét.
Jehova egyesítette a népét.
És én is azt szeretném,
ha mindenki egységes lenne,
és megismerné őt, ahogy én.
Jehova válaszolt az imámra.

Rafika Morris: Harcolni akartam az igazságtalanság ellen