JW subtitle extractor

Akilnak hívnak.
18 éves voltam, amikor a családommal együtt
egy másik városba költöztünk.
Elég rossz volt hátrahagyni a barátaimat,
ráadásul még abban sem voltam biztos,
hogy lesznek-e újak.
A szüleim nagyon boldogok voltak.
Nem akartam elszomorítani őket azzal,
hogy elmondom, valójában mit érzek.
Az új suli sem volt jobb,
egészen addig,
míg nem találkoztam Cameronnal.
Nagyon jó fejnek tűnt.
Hamarosan az ő barátai az én barátaim is lettek.
Dávid tudta, hogy ez igaz, és ez abból is látszik,
hogy milyen társaságot választott.
Gondoljunk az egyik legszorosabb barátságra,
ami fel van jegyezve a Bibliában,
Dávid és Jonatán barátságára.
Mi volt a közös bennük?
Nem az életkoruk.
– Akil, sms-eztél az összejövetelen.
– Nem kellett volna, bocsánat!
De Cameron jó ember.
Még lehet, hogy egy nap tanulmányozni is fog.
– Értem, de óvatosaknak kell lennünk,
hogy mennyi időt töltünk olyanokkal,
akik nem szeretik Jehovát,
és más az értékrendjük.
Tudod, mit mond a Példabeszédek 13:20:
járjunk a bölcsekkel.
Miért nem barátkozol olyanokkal,
akik szeretik Jehovát?
Így örökké tartó barátságokat köthetnél.
– Hogyan tudnék? Nincsenek velem
egykorúak a gyülekezetünkben.
– Akil, ott is lehetnek barátok,
ahol nem is gondolnád.
– Anya, voltak jó barátaim, még otthon.
Mindenkit bántott a dolog.
Másnap Cameron megosztott néhány képet
az előző esti partiról.
A szüleimnek igazuk volt.
Megszakítottam a barátságomat
Cameronnal és a barátaival,
de még mindig nem tudtam, hogyan tovább.
– Szia, Akil!
Van társad szombatra?
– Hm, nincs.
– Akkor találkozzunk a 9:30-as szántóföldin, jó?
Szolgálat után Max meghívta
a csoportot magához.
– Ezeket te csináltad?
– Tetszenek?
– Igen.
– Köszönöm! A feleségem volt az igazi fotós.
Nagyon szerette. Az egyik évfordulónkra
vett nekem egy gépet,
és onnantól kezdve
én is megszerettem a fotózást.
Csak úgy röpül az idő.
Hihetetlen, hogy már 12 éve, hogy meghalt.
– Sajnálom.
– Köszönöm!
– De még mindig fotózol?
– Igen, és nagyon élvezem.
Nagyon különleges dolog
közel lenni Jehova teremtésművéhez.
Tudod, ez arra emlékeztet,
hogy sosem vagyunk egyedül.
Ott és olyan korosztályból is szerezhetünk
jó barátokat, ahol nem is gondolnánk.
Ahogy egyre több időt töltöttem Max-szel,
olyanok lettünk, mint Dávid és Jonatán.
A barátságuk nem a koron alapult,
hanem a Jehova iránti szeretetükön.
És ők támogatták egymást.
Max segítségével jó szellemi szokásokat
tudtam kialakítani,
anélkül hogy a figyelmem elterelődött volna.
Bár nem vagyunk egy korosztály,
Max a jó barátom lett.
Csak észre kellett vennem,
ami végig itt volt az orrom előtt.

Ott is találhatsz barátokat, ahol nem is gondolnád