JW subtitle extractor

Utánozzuk a hitüket! – Rebeka

Video Other languages Share text Share link Show times

Réges-régen Eliézer
elindult Ábrahám kérésére,
hogy feleséget keressen
a fiának, Izsáknak.
Olyan lányt kellett találnia,
aki hajlandó elköltözni
a családjától egy ismeretlen helyre,
hogy támogassa Isten szándékát.
De ki lesz az?
– Rebeka! Rebeka!
– Megjöttem.
– Drága lányom!
– Szia, anya!
– Rebeka!
– Az unokatestvéred már nagyon vár.
– Itt vagyok, Anna!
– Rebeka, odavinnéd ezt apánknak?
– Jó.
Még mindig dolgozik?
– Még mindig.
– Már kerestelek. Mehetek veled?
– Gyere!
Apám, Lábán küldi neked.
– Ó, köszönöm!
– Segíthetek?
– Eljössz velem a kúthoz?
– El.
– Anna, maradj kérlek,
segíts a főzésben!
– Jó.
– Sziasztok!
– Szia, Rebeka!
– Szia!
– Jó látni. Jó munkát!
– Kérlek, adj egy korty
vizet a korsódból!
– Igyál, uram!
A tevéidnek is merítek vizet,
míg eleget nem isznak.
Hosszú utad volt.
Még segíthetek valamit?
– Mondd el, kinek a lánya vagy?
Van hely számunkra apád házában,
hogy ott töltsük az éjszakát?
– Addig nem eszem, amíg el nem mondom,
hogy mi járatban vagyok itt.
– Kérlek, mondd el!
– Ábrahám szolgája vagyok.
Jehova Isten igen megáldotta az uramat.
És Sára, uramnak a felesége
fiút szült idős korára az uramnak.
Engem pedig megkért az uram,
hogy esküdjek meg.
Ezt mondta: „Menj el apám
házába, a családomhoz,
és onnan hozzál feleséget a fiamnak!”
De megkérdeztem az uramat, hogy mi
lesz, ha az a lány nem akar velem jönni.
Erre ő így felet:
„Jehova, akit szolgálok,
elküldi majd veled angyalát,
és sikeressé teszi az utadat.”
Amikor ma a forráshoz értem,
ezt mondtam Jehovának:
„Uramnak, Ábrahámnak Istene,
bárcsak sikeressé tennéd utamat!
Jehova, most itt állok egy forrásnál.
Legyen úgy, hogy amikor
egy lány kijön vizet meríteni,
és én ezt mondom neki: »Kérlek,
hadd igyak egy kis vizet a korsódból!«,
ő ezt válaszolja nekem:
»Igyál te is, és a tevéidnek is
merítek vizet.«
Legyen ez a lány az,
akit Jehova az uram fiának szánt.”
Még be sem fejeztem magamban az imámat,
amikor jött Rebeka vállán a korsóval.
Ezt kérdeztem tőle:
„Kinek a lánya vagy?”
Mire ő így felelt:
„Betuel lánya vagyok.”
Ezután pedig az orrába
tettem az orrkarikát,
és kezére a karpereceket.
Most azért mondjátok meg nekem,
hogy akartok-e szeretettel
és hűen bánni az urammal.
Ha nem, mondjátok meg,
és akkor tudni fogom, mit tegyek.
– Jehovától van ez.
– Legyen urad fiának a felesége,
pontosan úgy, ahogyan Jehova mondta.
– Olyan messze van Negeb!
Mikor jössz vissza?
Miért kell elmenned?
– Tudod, hogy apám azt mondta,
hogy Jehovától van ez.
– De hát itt is szolgálhatod Jehovát!
– Ez igaz.
De drágám,
Jehova olyan áldásokat tartogat neked,
amelyekről nem is álmodtál.
És még nem holnap megy el.
Örüljünk, hogy még együtt lehetünk, hm?
– Jehova, miért én?
– Készüljetek, pakoljatok fel a tevékre!
Mennünk kell.
– Máris.
– Hova készültök?
– Engedjetek, hadd menjek el az uramhoz!
– Hadd maradjon velünk
a lány még 10 napot!
– Legalább 10 napot, utána elmehet.
– Ne marasztaljatok, hisz látjátok,
hogy Jehova sikeressé tette az utamat.
Engedjetek, hadd menjek az uramhoz!
– Hívjuk a lányt, és kérdezzük meg őt!
– Rebeka, Eliézer indulni akar, most!
– Bocsánat!
– Elmész ezzel a férfival?
– Szívesen elmegyek.
– Szeretlek.
– Rebeka!
Testvérünk!
Legyél ezerszer tízezrek anyja,
és az utódaid vegyék birtokba
azoknak kapuját, akik gyűlölik őket!
Jehova legyen veled!
– Veletek is!
Hiányozni fogtok.
– Szeretlek.
Rebeka nem tudta, hogy mi vár rá,
és nincs arról feljegyzés, hogy
újra találkozhatott volna a családjával.
Szilárd hite volt, hiszen kész volt
hátrahagyni a kényelmes otthonát.
Jehova azzal jutalmazta meg,
hogy a Messiás ősanyja lett.
A hitével mindannyiunknak
példát mutatott.