JW subtitle extractor

A fegyelmezés fájdalmas lehet.
Ahhoz, hogy elfogadjuk,
hitre van szükség.
– Mózes!
– Mirjam! Ó, olyan jó látni téged!
Hiányoztál.
– Eljött az idő.
♪ Hisz nagy lett az ő dicsősége.
A lovat a lovasával... ♪
Ó, Jehova, te vagy a legfőbb Úr!
Kérlek, ne mondj le rólam.
– Á, Mirjam!
– De jó látni!
Hogy vagy?
Mirjamot minden izraelita jól ismerte.
Nagyon jó volt a kapcsolata az
öccseivel, Mózessel és Áronnal.
Az Egyiptomban töltött rabszolgaság
alatt, és az azt követő kivonulás során
az emberek egyre jobban
tisztelték és szerették őt.
– Ah! Ó! Mid van?
– Cippóra visszatért!
– Cippóra!
– Isten hozott!
– Köszönöm.
– Á, Cippóra!
– Cippóra!
– Mirjam!
– Isten hozott!
– Áron.
– Örülünk, hogy visszatértél…
Mirjam először talán örült annak,
hogy Cippóra visszatért.
– Hogy érzi magát itt Cippóra?
– Hát…
– Mindenki örül neki. Te is úgy látod?
De idővel úrrá lett rajta a büszkeség.
Lehet, hogy attól félt…
– Köszönöm, Cippóra.
…, hogy többé már nem ő, hanem Cippóra
lesz a legfontosabb nő a táborban.
De bárhogy volt is,
Mirjam és Áron kritikussá váltak.
– Hm, ez a nő kusita.
– És Mózes felesége.
– Az lehet, de nem közülünk való.
És ki tudja, hogyan befolyásolja Mózest?
A szavaikkal először
csak Cippórát támadták,
de később már Mózesre is
panaszkodni kezdtek.
– Nézd! A népnek vezetők kellenek,
és ők bennünk bíznak.
– Mirjam, Jehova az, aki vezeti a népét.
– Nem érted, amit mondok.
– Mirjam! Várj!
Csak szenvedünk a pusztában.
– Talán igaza van.
Néhányan kételkednek Mózesben.
– Valamit tennünk kell.
– Mirjam szerint a kusita felesége
elvonja a figyelmét.
– Egyszerűen nem értem Mózes döntéseit.
– Belefáradtam.
– Vajon Jehova még velünk van?
Eddig Egyiptomban szenvedtünk,
most meg itt.
– Hallom rajta, hogy aggódik.
Talán más vezető kéne.
– Mirjam szerint nem kéne
bíznunk Cippórában.
– Mózes nem ért minket.
– Szerinted Mózes még
mindig alkalmas vezetőnek?
– Tudja egyáltalán Mózes,
hogy mit csinál?
– Talán nekünk kéne tenni valamit.
– Miért kellene Mózesre hallgatnunk?
Szerintem mások is így gondolják.
– Egyiptomban kellett volna maradnunk.
– Tennünk kell valamit.
Most meg itt szenvedünk.
– Nem értem Mózes döntéseit.
– Mindenki olyan ideges!
– Talán igaza van.
– Miért kellene Mózesre hallgatnunk?
– Vajon Jehova még velünk van?
– Forduljunk vissza.
Talán nekünk kéne tenni valamit.
– Mindenki erről beszél a táborban.
– Ott kellett volna maradnunk.
– Aggódunk.
– Tennünk kell...
– Csak Mózes által szól Jehova?
Általunk is szól, nem?
Menjetek ki, ti hárman,
a találkozás sátrához.
Kérlek, hallgassatok meg!
A szolgámmal, Mózessel
szemtől szemben beszélek.
A szeme láttára jelenik meg Jehova.
Hogy mertétek kritizálni
a szolgámat, Mózest?
Kérlek, ne büntess minket
ezért a bűnért!
Ostobák voltunk!
Kérlek, ne maradjon Mirjam
olyan, mint egy halott!
Istenem, kérlek, gyógyítsd meg őt!
Kérlek!
Különítsék el hét napra,
és utána hozzák vissza.
Ó, Jehova, legfőbb Úr!
Te Mózest választottad a nép fölé,
és én, én tiszteletlen voltam vele.
Jehova, kérlek, kérlek, bocsáss meg.
Amellett, hogy Mirjam hibákat követett
el, nagyon sok jó dolgot is tett.
Elmenjek, és hívjak
egy szoptatós asszonyt a héberek közül,
hogy dajkálja neked a gyermeket?
– Eljött az idő.
– Jehova veled lesz és Áronnal.
Jehova megfegyelmezi
azokat, akiket szeret.
Mirjam kimutatta a hitét azzal,
hogy elfogadta a fegyelmezést.
Így újra élvezhette Isten tetszését,
és az ezt követő évtizedekben is
hűségesen szolgálta őt.
– Ó, Mirjam, olyan jó látni!
Évszázadokkal később Jehova úgy beszélt
Mirjamról mint hűséges szolgájáról.
Mikeás próféta által erre
emlékeztette a népét:
„megváltottalak a szolgaság házából;
elküldtem előtted Mózest,
Áront és Mirjamot”.

Utánozzuk a hitüket! – Mirjam