JW subtitle extractor

Milyen tanulságot vonhattunk le
Splane testvér előadásából?
Biztosan egyetértetek velem,
hogy az előadás segített,
hogy Jehovát, szerető Atyánkat
és a Fiát, Jézus Krisztust olyan
bíróként lássuk, aki irgalmasan ítél.
Teljesen megbízhatunk abban,
hogy mindig igazságosan ítélnek.
Azt is tudjuk, hogy
belelátnak a szívekbe.
Ráadásul már nagyon régóta
követik azt az igazságos mércét,
amit maga Jehova állított fel.
Mi a helyzet azokkal az ítéletekkel,
amiket a nagy nyomorúság
alatt fog meghozni?
Esetleg van valami, amit ki kellene
igazítanunk ezzel kapcsolatban?
Mielőtt belevágunk ebbe a témába,
egyvalamit szögezzünk le.
Az elmúlt években jó néhány
változás volt azzal kapcsolatban,
hogy hogyan értelmezzük
ezeket az eseményeket.
És ha már egy ideje
az igazságban vagyunk,
talán velünk is előfordult, hogy nem
tudtuk, hogy ez most a régi értelmezés
vagy az, amiben most hiszünk.
Mielőtt belemélyednénk jobban
a témába, nézzünk meg egy videót,
ami segít feleleveníteni azt,
hogy pontosan milyen
eseményekre számíthatunk
a nagy nyomorúság alatt.
Milyen esemény jelzi a nagy
nyomorúság kezdetét?
Nagy Babilon pusztulása.
Ekkor a politikai hatalmak a hamis
vallás világbirodalma ellen fordulnak.
Így mutatják ki, hogy megundorodtak
ettől a jelképes prostituálttól.
Ez az esemény az összes hamis
vallási szervezet pusztulásához vezet.
És milyen eseménnyel ér
véget a nagy nyomorúság?
Armageddon csatájával.
Ez lesz a nagy nyomorúság
végső szakasza.
Jézus, a feltámasztott 144 000 és
angyalok milliói legyőzik mindazokat,
akik ellenszegülnek Jehovának,
a királyságának
és a szolgáinak a földön.
Ez lesz „a mindenható Isten
nagy napjának [háborúja]”.
Tehát a nagy nyomorúság elejét
és a végét jelző eseményeket ismerjük.
De felmerül még néhány kérdés.
Pontosan milyen hosszú
lesz ez az időszak?
A válasz az, hogy nem tudjuk.
De akkor mit tudunk?
Azt, hogy erre az időszakra
sok esemény van megjövendölve.
És ezek valószínűleg viszonylag
rövid idő alatt fognak beteljesedni.
Vizsgáljuk most meg közelebbről
azokat az eseményeket,
amelyek a nagy nyomorúság
vége fele fognak történni.
Mikor lesz a magógi Góg támadása?
Nem a nagy nyomorúság
elején, hanem a vége fele.
Ekkor a nemzetek koalíciója
megtámadja Isten népét.
Ez pedig Armageddon csatájába torkollik.
Tehát Góg támadása közvetlenül
Armageddon előtt fog megtörténni.
Mikor gyűjtik be a felkentek
maradékát az égbe?
Ezékiel könyvéből kiderül, hogy
a magógi Góg támadásakor
néhány felkent még a földön lesz.
Azonban a Jelenések 17:14 szerint,
amikor Jézus harcra kel
a nemzetek ellen,
akkor vele lesznek azok is,
akik „elhívottak” és „választottak”.
Vagyis a feltámasztott
144 000 minden tagja.
Ezek szerint a felkentek
maradékának végső begyűjtése
a magógi Góg támadása után fog történni,
de még Armageddon csatája előtt.
Ez azt jelenti, hogy a felkentek
maradékának végső begyűjtése
nem a nagy nyomorúság elején,
hanem a vége felé lesz.
És mikor fogják szétválasztani
a juhokat a kecskéktől?
Persze nem jelenthetjük
ki teljes bizonyossággal,
hogy milyen sorrendben fognak
az események történni.
Úgy tűnik, hogy a juhok
és kecskék szétválasztása
a nagy nyomorúság végén lesz,
nem pedig az elején.
Akkor, „amikor az Emberfia eljön
a dicsőségében… az összes [angyallal]”.
Persze tudjuk, hogy más események is
meg lettek jövendölve erre az időszakra.
De most nézzük meg ezt
a három eseményt,
amely közvetlenül Armageddon
előtt fog történni.
Mit tanulhatunk ezekből?
Először is, a juhok és
kecskék szétválasztása
és a gonoszok elpusztítása a nagy
nyomorúság végén fog bekövetkezni.
Másodszor, akkor, amikor a magógi
Góg megtámadja Isten népét
a nagy nyomorúság vége felé,
még lesznek felkentek a földön.
Harmadszor,
az, hogy valakit juhnak vagy
kecskének ítélnek, attól is függ,
hogy hogyan bánik Krisztus
testvéreivel a nagy nyomorúság alatt.
Szóval, ez az, amit most is tudunk.
Úgyhogy, ha jegyzeteltetek, és
leírtátok, hogy ez egy új gondolat,
az még ezután következik.
Azt tudjuk, hogy Jehova ítéletet fog
végrehajtani Jézus Krisztus által
a nagy nyomorúság vége felé.
De akkor mindaz, amit
a videóban láttunk,
milyen hatással legyen arra,
ahogyan Jehova ítéleteit értjük?
Tudjuk, hogy minél közelebb
kerülünk a nagy nyomorúsághoz,
Jehova annál világosabban segít
megértenünk, hogy mi vár ránk.
És az, hogy egyre jobban értjük
az előttünk álló eseményeket,
nemcsak abban segít, hogy
hűségesek maradjunk,
hanem abban is, hogy boldogan
tudjuk szolgálni Jehovát
a nagy nyomorúság alatt.
Az előadás további részében
megvizsgálunk négy
nagyon érdekes kérdést.
De várjatok csak!
Jó, nekem még van időm.
Nézzük az első kérdést:
Amikor kitör a nagy nyomorúság – biztos
emlékeztek, a videóban is láttuk,
hogy amikor elpusztul Nagy Babilon –,
tehát amikor kitör a nagy nyomorúság,
vajon bezárul az ajtó azok előtt, akik
akkor még nem szolgálják Jehovát?
Vagy lesz lehetőségük
még csatlakozni hozzánk?
Szóval, kapnak még lehetőséget?
Mit mondtunk korábban?
Biztos emlékeztek:
„Nem, biztos, hogy nem.
Utána már nem csatlakozhatnak
Jehova népéhez.”
Miért mondtuk ezt?
Azért, mert a nagy nyomorúságot
párhuzamba hoztuk az özönvízzel.
Tudjátok, előképek és ellenképek.
Mivel az özönvíznél
bezárult a bárka ajtaja,
és utána már senkinek sem
volt lehetősége bemenni,
azt gondoltuk, hogy a nagy
nyomorúság kezdetén
ehhez hasonlóan bezárul
a lehetőség ajtaja.
Az persze igaz, hogy Jézus valóban
párhuzamot vont Noé napjai
és a jelenléte között, amikor elkezd
királyként uralkodni az égben.
Viszont nem mondott semmit arról,
hogy ez bárminek az ellenképe lenne.
Azt meg főleg nem, hogy egy ajtó
bezárulna, és az embereknek
már ne lenne lehetőségük
Jehova szolgálatához csatlakozni.
Akkor gondoljunk most
ismét a kérdésünkre:
Mikor elkezdődik a nagy nyomorúság,
lesz még lehetőségük az embereknek
csatlakozni Jehova imádatához?
Ehhez idézzük fel, amit
a videóban láttunk.
Emlékeztek, hogy mikor fogja Jézus
különválasztani a juhokat a kecskéktől?
Mikor lesz az ítélet?
Nem a nagy nyomorúság
elején, hanem a vége felé.
Most biztosan eszetekbe
jut jó néhány személy.
Például nem Tanú
rokonok, kiközösítettek,
vagy olyanok, akik
hallották az üzenetünket,
és talán még tanulmányoztak is velünk.
Lehetséges, hogy amikor
látják Nagy Babilon pusztulását,
felismerik, hogy Jehova
Tanúinak végig igaza volt?
Elképzelhető, hogy lépéseket tesznek,
és állást foglalnak
az igaz imádat mellett?
Szerintetek, ha megváltoznak,
és csatlakoznak hozzánk,
csalódottak lennénk?
Nem akarunk dogmatikusak lenni.
De olyanok sem, mint Jónás.
„Nem, nem, az ajtó bezárult, nem, nem.”
Fontos észben tartanunk, hogy
a Bibliában vannak más példák is,
amikből kiderül, hogy Jehova a múltban
milyen irgalmasan bánt emberekkel.
Például, gondoljunk az izraelitákra,
amikor elhagyták Egyiptomot.
Keressük ki a 2Mózes 12. fejezetét.
2Mózes 12, és olvassuk el
a 38. vers első felét.
Itt az egyiptomi kivonulásról
olvashatunk.
2Mózes 12:38, ezt írja:
„Igen sok más nemzetiségű
ember ment velük”.
Ha megfigyelitek, van itt
egy lábjegyzet ahhoz,
hogy „más nemzetiségű ember”.
Azt írja, hogy „nem izraeliták,
köztük egyiptomiak is”.
Szóval, mi történt?
A tíz csapás alatt néhány
egyiptomi felismerte azt,
hogy Jehova sokkal hatalmasabb,
mint azok a hamis istenek,
akiket addig szolgáltak.
Így aztán, amikor az izraeliták
elindultak az országból,
ezeknek az egyiptomiaknak
el kellett dönteniük,
hogy velük mennek-e, vagy sem.
És néhányan úgy döntöttek,
hogy csatlakoznak az izraelitákhoz.
Milyen érdekes gondolat, nem?
De lehet, hogy ezt mondjuk magunknak:
„Hát, értem én, hogy miért
értettük ezt eddig így,
de akkor ez vajon most azt
jelenti, hogy azok a személyek,
akikkel korábban tanulmányoztunk,
vagy mások, még csatlakozhatnak hozzánk
azután is, hogy Nagy Babilon elpusztult?
De hát ez nem ér!
Megbánás az utolsó pillanatban?”
Vajon egy ilyen reakcióval
„az egész föld [bíráját]” utánoznánk,
aki mindig irgalmas?
Ne lepődjünk meg, ha Jehova úgy
dönt, hogy lehetőséget ad nekik.
Gondoljunk csak bele:
Talán emlékeztek, hogy
a videóban volt erről szó.
Láthattuk, hogy ez még a végső
ítéletet megelőző időszak.
Tehát ha valaki a nagy nyomorúság
elején állást foglal Jehova mellett,
akkor annak ugyanúgy szembe kell
néznie a magógi Góg támadásával,
ami egyáltalán nem lesz könnyű.
Ezzel kapcsolatban említsünk
meg még egy történetet.
Az első századi keresztényeknek
i. sz. 66-ban
döntést kellett hozniuk:
elmenekülnek Jeruzsálemből,
vagy ott maradnak a városban.
Ezt a döntést az alapján tudták
meghozni, amit addigra már tudtak,
és korábban hallottak.
Ehhez hasonlóan a prédikálómunka
napjainkban nagyon-nagyon fontos.
Nézzünk meg egy érdekes gondolatot,
amit Pál apostol írt
a rómaiaknak írt levélben.
Róma 10. fejezet 13, 14.
És miközben felolvassuk
ezeket a verseket,
ne feledjük, hogy ezek azokról
az eseményekről írnak,
amelyeknek meg kell történniük,
mielőtt Nagy Babilon elpusztul.
Tehát a 13-as és 14-es vers ezt írja:
„Mert »mindenki, aki segítségül
hívja Jehova nevét, megmenekül«.
Hogyan fogják azonban segítségül
hívni, ha nem hisznek benne?
Hogyan fognak hinni abban,
akiről nem hallottak?
És hogyan fognak hallani,
ha nincs, aki prédikáljon?”
Ha nem prédikál nekik senki?
Látjuk, hogy a prédikálómunka
napjainkban mennyire fontos és sürgős?
Igen, vannak olyanok, akik
már most döntést hoznak,
és állást foglalnak Jehova mellett.
De vannak, akik nem.
Elképzelhető, hogy amikor
a nagy nyomorúság elkezdődik,
ezek közül az emberek közül sokan
visszaemlékeznek az üzenetünkre,
amit korábban prédikáltunk,
és akkor jutnak el arra a pontra,
hogy meghozzák a helyes döntést?
Persze nem jelenthetjük ki
kategorikusan, hogy mi fog történni.
De nagyon reméljük, hogy így lesz.
Most említsünk meg valamit, amire
mindenki gondol, de senki nem mondja ki.
Mi lehet az?
A múltban talán mondtunk ilyeneket
– most nem egy konkrét
személyre gondolok,
de legtöbbünkben talán
megfogalmazódott –:
„Hát, tudod, van nekem
ez a nem Tanú rokonom,
remélem, hogy meghal
a nagy nyomorúság előtt.”
Aha! Tudjuk, mire gondoltok.
„Mert hát, ha meghal
a nagy nyomorúság előtt,
akkor lesz esélye feltámadni, ugye?
De közben? Mm.”
Gondoljunk csak bele:
Vajon valakinek az örök megmentése
a halála időpontjától függ?
Nem inkább a szívállapotától?
Jehova, aki az egész föld bírája,
tudja, mi van az emberek szívében.
És most komolyan, mire gondolunk
pontosan, amikor ilyeneket kérdezünk?
Azt képzeljük, hogy Jehova odafordul
Jézushoz, és azt mondja neki:
„Nézd csak ezt az embert!
Na, az új világban ő
semmiképp ne legyen ott.
De, hát nem meghalt
a nagy nyomorúság előtt?
Ah, most fel kell támasztanunk!”
Most komolyan? Jehova az egész
föld igazságos és irgalmas bírája.
Ő tudja, mi van az emberek
szívében, őt nem lehet becsapni.
Ez volt tehát az első kérdésünk.
Szóval, ha elkezdődik a nagy nyomorúság,
lesz még lehetőség Jehovát választani,
vagy bezárul az ajtó?
A válasz az, hogy meglátjuk.
De a Biblia szerint elképzelhető,
hogy lesznek olyanok, akik még ekkor
csatlakoznak Jehova szolgáihoz.
Második kérdés:
Meddig hirdetjük a királyság jó hírét?
Mikor ér véget ez a munka?
Ez egy jó kérdés.
Először is, gondoljunk arra, hogy
a jó hír igazából csak nekünk jó hír,
és azoknak, akik elfogadják azt.
De a 2. zsoltár szerint az emberiség
nagy részének ez egyáltalán nem jó hír.
Mit is olvasunk a Máté 24:14-ben?
Azt írja, hogy „a királyságról
szóló jó hírt hirdetni fogják…,
és akkor jön el a vég.”
Nézzük csak meg ismét
az időegyenesünket.
Mire utal a „vég” kifejezés?
A nagy nyomorúság befejező szakaszára.
Szóval, akkor ezek szerint
a nagy nyomorúság alatt
még mindig hirdetni fogjuk
a királyság jó hírét.
De természetesen ez
csak nekünk lesz jó hír,
az emberiség többségének nem.
És ahogy haladunk előre az időben,
az üzenetünk biztosan
egyre határozottabb lesz.
Ez egyértelmű döntésre
készteti majd az embereket.
Elfogadják a királyságot, vagy nem.
És ha ebbe belegondolunk, már
nem is lepődünk meg annyira azon,
hogy talán néhányan
állást foglalnak majd
az igaz imádat mellett
a nagy nyomorúság alatt.
A harmadik kérdés:
Azok, akik a nagy nyomorúság
alatt halnak meg,
örökre elpusztulnak,
és nem támadhatnak fel?
Mit tudunk erről?
Először is, alapvetően azt mondhatjuk,
hogy azok, akik kecskének lesznek
ítélve, nem támadhatnak fel,
hiszen velük kapcsolatban Jézus
azt mondta, hogy rájuk „örök halál vár”.
A tesszalonikaiaknak írt 2. levél
1. fejezete szerint pedig
ezeket az embereket
„örök pusztulásra ítélik”.
De egészen pontosan melyik
időszakról beszélünk?
Nézzük meg ismét az időegyenesünket.
Látjuk rajta, hogy Jézus
mikor jön el az ő szentjeivel.
És tudjuk, hogy ekkor fogja
az embereket kecskének ítélni.
Vagyis, az időegyenes segít megértenünk,
hogy a nagy nyomorúság
legeslegvégén lesznek csak
az emberek kecskének ítélve.
Csak ekkor lesznek elítélve.
Ezzel kapcsolatban azért
felmerülnek még kérdések.
Az biztos, hogy elegendő lehetőséget
és esélyt kell, hogy
kapjanak az emberek arra,
hogy elfogadják vagy
visszautasítsák a királyságot,
mielőtt kecskének ítélik őket,
és örökre elpusztulnak.
De akkor mi a helyzet azokkal,
akik ezen végső ítélet előtt halnak meg?
Nézzük!
Tehát, kitör a nagy nyomorúság.
Nem tudjuk, hogy meddig tart,
de az biztos, hogy minden egyes
nap lesznek olyanok, akik meghalnak.
Gondoljunk csak bele, hogy
világszerte minden egyes nap
körülbelül 150 000 ember hal meg
természeti katasztrófák, háborúk,
betegségek vagy más következtében.
Szóval, mi lesz ezekkel az emberekkel?
Ők nem Jehova büntetése
miatt halnak meg.
Meg fog róluk emlékezni?
Biztosak lehetünk benne,
hogy az irgalmas bírónk, Jehova
tudja, hogy kit kell feltámasztani,
és ki az, akit viszont nem.
Úgyhogy nem lehetünk dogmatikusak,
amikor azokról van szó,
akik a nagy nyomorúság alatt halnak meg.
Biztos, hogy Jehova és Jézus
helyesen fog cselekedni.
De most, jöjjön még egy utolsó kérdés:
Azok az emberek, akik a nagy
nyomorúság idején élnek,
mindannyian lehetőséget
fognak kapni arra,
hogy elfogadják a királyságot,
vagy elutasítsák azt?
Mit válaszolnál rá?
Nem kell kimondani.
A válasz nagyon egyszerű:
Az, hogy nem tudjuk.
És nem is szükséges tudnunk, mivel
nem a mi feladatunk az ítélkezés.
Ez nem a mi hatáskörünk.
Talán most erre gondolsz:
„Na de miért ne tudhatnánk?
Eddig mindig azt mondtuk, hogy már
ebben az időben nincs esély, vége.”
De ahogy láttuk, ahogy említettük,
átlagosan mindennap
150 000 ember hal meg.
De azt is tudjuk, hogy 350 000 új
kisbaba születik minden egyes nap.
Szóval, még ha a nagy nyomorúság
csak néhány napig is tart majd,
az is sok-sok új emberéletet
jelent nap mint nap.
És mit mondhatunk, mi
a helyzet azokkal a helyekkel,
ahol még nagyon kevés hírnök prédikál?
Talán olyan országokban,
ahol a munkánk be van tiltva?
Lehet, hogy ezen gondolkodunk:
„Fogunk tudni majd minden
egyes embernek prédikálni?”
A Máté 10:23 szerint – majd
később kikereshetitek –
úgy tűnik, hogy nem.
Úgyhogy gondolkodjunk
el ezen a kérdésen:
Vajon észszerű azt feltételeznünk,
hogy Jehova és Jézus
automatikusan kecskének
ítél több millió embert,
akinek nem is igazán volt lehetősége
megismerni az igazságot,
és állást foglalni?
Ez egy nagyon érdekes kérdés.
Ha valakinek nem volt lehetősége
megismerni az igazságot,
és meghal a nagy nyomorúság alatt,
akkor vajon feltámadhat majd
az igazságtalanok feltámadásakor?
Mit mondhatunk?
Azt, hogy nem tudjuk a választ.
Nem lehetünk kategorikusak,
és nem is szabad annak
lennünk, mert nem tudjuk.
Ehelyett gondoljunk arra,
amit viszont tudunk.
Miben lehetünk biztosak?
Abban, hogy Jehova és Jézus irgalmas,
és hogy ők mindig
azt teszik, ami helyes.
Az Ezékiel 33:11-ben azt olvashatjuk,
hogy Jehova „nem [gyönyörködik]
a gonosz halálában.”
Ő arra vágyik, hogy megváltozzanak.
Tudjuk, hogy Jehova és Jézus irgalmasak,
és minden egyes embert
igazságosan fognak megítélni.
Talán most erre gondoltok:
„Hű, mennyi mindent hallottunk!
Elzsibbadt a karom,
annyit jegyzeteltem.”
Ne aggódjatok, egy kis idő még,
és az egyik Őrtorony részletesebben
foglalkozni fog még ezzel a témával.
Mindeközben, mit kell nekünk tenni?
Továbbra is osszuk meg
a jó hírt minél több emberrel.
El sem tudjuk képzelni, milyen
jó eredményei lesznek ennek.
És miközben prédikálunk, bízzuk
az ítélkezést Jehovára és Jézusra!
Ők mindig igazságosak, irgalmasak,
és azt teszik, ami helyes.
Ebben 100 százalékig biztosak lehetünk!

Geoffrey W. Jackson: Mit tudunk Jehova jövőbeni ítéleteiről?