JW subtitle extractor

Történelmünk állomásai – A filmek és videók szerepe a tanításban

Video Other languages Share text Share link Show times

Napjainkban nagyon sok videót használunk
mind a gyülekezetben, mind a szolgálatban.
De tudtátok, hogy a szervezetünk
már száz évvel ezelőtt is készített
videókat és filmeket, hogy tanítson velük?
Miért és hogyan?
Lássuk a Történelmünk
állomásai mostani részében.
Amikor az 1800-as évek végén
a Bibliakutatók elkezdtek prédikálni,
a mozgóképgyártás még gyerekcipőben járt.
De Charles Taze Russell és
a társai már akkor felismerték,
hogy ez milyen hasznos eszköz lesz.
Hiszen nemcsak sok embert lehet elérni vele,
hanem abban is segít, hogy a Biblia
üzenete érzéseket váltson ki.
1913 júniusában egy kongresszuson
a Bibliakutatók
arra a bátor elhatározásra jutottak,
hogy mozgóképeket fognak használni
a prédikálás és tanítás során.
Kevesebb, mint egy évvel
később, ’14 januárjában
bemutatták „A teremtés története
képekben” című fotodrámát.
A nyolcórás műsor színes diákat
és olyan mozgóképeket mutatott be,
melyeknek a legtöbbjét Russell
más stúdióktól vásárolta meg.
Képzeld el, hogy ott ülsz a tömött sorok között,
és életedben talán először látsz bibliai
jeleneteket megelevenedni a vásznon!
De volt még valami, ami nagyon
különlegessé tette a fotodrámát.
A mozgóképhez hang társult!
A fotodrámát a világ sok pontján vetítették.
De mi lenne, ha nemcsak színházakban
lehetne bibliai filmeket levetíteni,
hanem akár a saját otthonunkban is?
Ezzel a céllal az 1920-as években
készült egy rövidfilmsorozat,
mely Rutherford bibliai tájakon
való utazásait mutatta be.
Ezeket a némafilmeket otthon
is meg lehetett tekinteni.
Ehhez szükség volt egy Kinemo nevű gépre,
mely hordozható volt és olcsó,
és kifejezetten erre a célra készült.
Így az érdeklődők bepillantást
nyerhettek a bibliai tájakba,
és sok próféciát is megismerhettek.
A következő húsz évben a szervezetünk filmek
helyett inkább rádiót és gramofont használt,
hogy még több embert elérjen
a királyságról szóló üzenettel.
Aztán az 1950-es években
a vezetőtestület úgy látta,
hogy jó lenne, ha az érdeklődők látnák,
hogy a szervezetünk nemzetközi.
Így a filmek újra szerepet kaptak.
Ekkor jelent meg Az új világ társadalma
tevékenység közben című filmünk.
Ez egy óra húsz percben bemutatta
a Bétel-létesítményeket
és a nemzetközi kongresszusokat.
Valamint ízelítőt adott abból,
hogy hogyan zajlik a prédikálómunka
a világ félreeső részein.
A következő években további
videók jelentek meg,
melyek még részletesebben mutatták be,
hogy milyen munkát végez Isten népe,
és hogy hogyan teljesednek a bibliai próféciák.
Aztán 1966-ban megjelent
Az Istentől kapott örökség című film,
mely 28 percben mutatta be
azokat a nehézségeket,
amikkel a fiataloknak szembe kell nézniük.
Ezt a filmet körzetkongresszusokon és más
nagyobb összejöveteleken mutatták be.
Emellett az Egyesült Államokban
150 tévécsatornán is látható volt.
1966-tól nem készítettünk több filmet.
A kongresszusokon élő szereplős ókori
és modern kori drámákat mutattak be,
melyek minden korosztály számára
megelevenítették a Biblia történeteit.
Sokáig ezek voltak
a kongresszusaink fénypontjai.
De a testvérek újra elkezdtek filmeket készíteni,
amikor nem sokkal az 1990-es évek
előtt új technológiák jelentek meg.
Például, nagyon sok családban
volt videókazetta-lejátszó.
1990-ben közreadtuk az első videónkat
Jehova Tanúi – a szervezet,
amely ezt a nevet viseli címmel.
Ez a videó bepillantást engedett abba,
hogy milyen munkát végeznek a Bételben,
illetve hogyan készülnek a kiadványaink,
melyeket a testvérek világszerte
felhasználnak a prédikálómunkában.
„A hű és értelmes rabszolga” azóta is
nagyon sok hasznos videót készít.
Az elmúlt 100 évben a technológia
rengeteget fejlődött a videókészítés terén,
de Jehova Tanúi célja mindig is ugyanaz volt:
segíteni az embereknek, hogy a Biblia
üzenete érzéseket váltson ki belőlük.