JW subtitle extractor

Egyik este rendőrök
jöttek a házunkhoz.
Berúgták az ajtót,
és betörték az ablakokat.
Azt mondták,
hogy a házunk többé
már nem a miénk,
és elkobozták.
Ettől kezdve egy dühös,
agresszív ember voltam.
Elhatároztam, hogy bármit
meg fogok tenni azért,
hogy igazságot szolgáltassak,
és visszanyerjem a szabadságomat.
Az apartheiddel teljesen
megosztottá tették a társadalmat.
Például az oktatásban
különválasztották a fehér
és fekete diákokat.
A feketék jóval alacsonyabb
színvonalú oktatásban részesültek.
Amikor a kormány
költségvetést készített,
a pénz nagy részét a fehér
emberek támogatására használta.
Emiatt a feketék iskoláiban
a tantermek túlzsúfoltak voltak.
Már gyerekkoromban eldöntöttem,
hogy ügyvéd leszek,
hogy törvényesen
harcolhassak az apartheid ellen.
De miután kilakoltattak minket,
a hozzáállásom teljesen megváltozott.
Arra jutottam, hogy azonnali
megoldásra van szükség.
Igazságot akartam szolgáltatni,
és helyre akartam állítani
a békét és a szabadságot.
Úgy döntöttem, hogy csatlakozok
egy politikai szervezethez.
Beleegyeztem, hogy átmegyek
egy szomszédos országba,
hogy katonai kiképzést kapjak.
A szervezet kinevezett parancsnoknak.
A katonáimmal
a szabadságért harcoltunk.
Parancsnokként az irányításom
alatt rejtekhelyeket hoztunk létre.
Itt tároltuk a fegyvereinket,
és képeztünk ki újabb katonákat.
Felkészítettük őket,
hogy gerillaharcosokként
a kormány ellen küzdjenek.
Megtanítottuk nekik, hogyan
használjanak különböző fegyvereket
és robbanószereket.
Nagyon kegyetlen ember voltam.
Nem tiszteltem senkit,
és semmitől sem féltem.
De nem voltam boldog,
mert azt vártam, hogy ebben
a szervezetben egység lesz,
hiszen egy célért harcoltunk.
Ehelyett gyűlölet, előítélet
és állandó viták voltak köztünk.
A feleségem időközben
Jehova Tanúja lett.
Beleegyeztem, hogy hívjon valakit,
aki velem is elkezdi
tanulmányozni a Bibliát.
Egy testvérnő jött el hozzánk,
és beszélt nekem Isten
királyságának a jó híréről.
De amikor azt mondta,
hogy ez a királyság elpusztítja
az összes földi kormányzatot,
beleértve azt a szervezetet is,
amihez én tartozom,
nagyon dühös lettem.
Elkezdtem kiabálni vele.
De ő nem vágott vissza.
Mosolygott, és még csak
a hangját sem emelte fel.
Ez meglepett
és elgondolkodtatott.
Aztán meghívtak a királyságterembe.
Megfigyeltem, hogy mindenki, aki
a teremben van, közreműködik.
Még a kisgyerekek is jelentkeztek,
és bátran hozzászóltak.
Látszott, hogy alaposan felkészültek,
és odaillő válaszokat adtak.
Mindenki könnyen
megtalálta a bibliaverseket.
De nekem ez nem igazán ment,
pedig én egyetemet végeztem.
Úgyhogy arra jutottam,
hogy én is közéjük
akarok tartozni.
Rájöttem, hogy az az oktatás,
amit Jehova szervezetében kapnak,
sokkal magasabb színvonalú,
mint amit mi kaptunk
az apartheid alatt.
Megtanultam, hogy emberekben
bízni csupán „szélkergetés”.
De ha Jehovába vetjük a bizalmunkat,
boldogok leszünk.
Gyerekkoromtól kezdve arra vágytam,
hogy szabadon, békében
és boldogan élhessek.
De sehol nem tapasztaltam ezt meg,
csak a királyságteremben.
Isten népében találtam rá
a valódi szabadságra,
igazságra és boldogságra,
és végre megértettem,
mi az igazi szeretet.
Az életem teljesen megváltozott.
Szoros kapcsolatot ápolok Jehovával.
Ez segít, hogy szeretetteljes
és együttérző ember legyek.
Olyan, aki igyekszik alázatos lenni,
és aki békében él másokkal.
Sikerült felvennem
„az új egyéniséget”.

Moses Maphoto: Most már valóban boldog vagyok!