JW subtitle extractor

Nos, egy kérdés: aggódtok?
Talán arra gondoltok, hogy mi miatt?
Hát amiatt, amit elvárunk tőletek.
Elvégeztétek a Gileádot,
és hamarosan megkapjátok
a diplomátokat.
Ez nem semmi.
Megváltozott az életetek,
és az is, hogy milyen feladatokat
fognak rátok bízni ezután
Jehova szervezetében.
Ez tipikusan az a helyzet,
hogy akinek sokat adnak,
attól bizony sokat fognak követelni.
Ráadásul az is előfordulhat,
hogy új megbízatást,
és ezzel együtt új felelősséget
kaptatok, vagy fogtok kapni.
Szóval hatalmasak az elvárások.
Na, most már aggódtok?
Érzitek ennek a súlyát?
Hasonló helyzetben vagytok,
mint amilyenben Józsué
volt Mózes halála után.
Amikor Mózes meghalt,
Józsué lett a nemzet vezetője.
Neki kellett átvinni a népet
a Jordánon túlra,
az ígéret földjére,
és meghódítania
azt a hatalmas területet.
Azért volt miért aggódnia.
Gondoljatok bele: egy ember, egyetlen
ember felelt a több milliós nemzetért,
és azért, hogy legyőzzenek
sok más népet.
Azt hiszem, nem kis
felelősség volt rajta.
Biztosan jólesett,
amit Jehova mondott neki.
Olvassuk is el.
Józsué 1. fejezet,
és nézzük meg a 2. verstől,
hogy mit mondott neki Jehova.
Ezt írja:
„Szolgám, Mózes meghalt.
Most pedig készülj,
és kelj át a Jordánon,
te és az egész nép,
és menj be arra a földre,
melyet nekik, Izrael népének adok.
Ahogy Mózesnek ígértem,
nektek adok minden helyet,
amelyet a talpatok érint.
A területetek a pusztától
felfelé a Libanonig terjed majd,
és a nagy folyóig, az Eufráteszig
– ez a hettiták egész földje –,
nyugaton pedig a Nagy-tengerig.
Senki sem lesz képes
legyőzni téged, amíg csak élsz.
Veled leszek ugyanúgy,
ahogy Mózessel voltam.
Nem hagylak cserben,
és nem hagylak magadra.
Légy bátor és erős,
mert a te segítségeddel fogja
örökölni ez a nép azt a földet,
amelyet esküvel
az ősapáiknak ígértem.”
Nézzük meg megint a 3-as verset.
Azt írja, hogy „nektek adok minden
helyet, amelyet a talpatok érint.”
Azta!
És az 5-ös vers:
„Senki sem lesz képes legyőzni
téged, amíg csak élsz.”
Veled leszek, nem hagylak cserben,
nem hagylak magadra.
Mennyire megnyugtató
lehetett ez Józsuénak!
Tudta, hogy számíthat
Jehova segítségére.
Nagy feladatot kapott, és ezzel
együtt hatalmas felelősséget is.
Meg kellett hódítaniuk azt a területet.
Egyik várost a másik után,
egyik nemzetet a másik
után kellett legyőzniük.
Számtalan csata várt Izrael népére.
Ez nagyon nagy felelősség volt.
Lássuk, hogyan készíti fel
Jehova Józsuét erre.
Nézzük a 7-es verstől:
„Csak légy bátor és nagyon erős,
és gondosan tartsd meg
az egész törvényt,
amelyet szolgám,
Mózes átadott neked.
Ne térj el attól se jobbra, se balra,
hogy bölcsen cselekedj,
amerre csak mész.
Folyton beszélj arról, ami
ebben a törvénykönyvben áll,
és olvasd halk hangon éjjel és nappal,
hogy gondosan megtartsd
a benne foglaltakat.
Így sikeres leszel,
és bölcsen fogsz cselekedni.
Hát nem parancsoltam meg neked?
Légy bátor és erős!
Ne félj és ne rettegj,
mert Jehova, a te Istened
veled van, bárhová mész!”
A 8-as versben azt mondta Józsuénak,
hogy olvassa mindennap a törvényt,
tartsa meg,
és akkor sikeres lesz,
és bölcsen fog cselekedni.
Az első reakciónk az lehet,
hogy ez tényleg fontos,
de ez elég?
Nem kellene valami mást is tennie?
Hiszen rengeteg csatát
kell majd megvívnia.
Egy egész nemzetet kell vezetnie
és egy hadsereget irányítania
a háborúban.
Vajon a törvény olvasásán kívül
miért nem javasolt
Jehova valami mást is?
Mi lett volna, ha azt mondja neki,
hogy mindennap két órán keresztül
gyakorold a kardforgatást?
És szintén két órán keresztül
tanulmányozd a hadviselést,
a stratégiákat,
és hogy hogyan kell
irányítani egy hadsereget.
Jehova egyiket sem kérte ezek közül.
Miért nem?
Azért, mert tudta, hogy
segíteni fog ebben az izraelitáknak.
Harcolni fog értük.
De mégis hogyan lehet felkészülni arra,
ahogyan Jehova harcol?
Idézzük fel, mi történt az első
bevett várossal, Jerikóval.
Milyen stratégiával
foglalták el a várost?
Jehova azt mondta Józsuénak,
hogy a hadsereg kerülje meg Jerikót.
Mögöttük ment hét pap,
akik egy-egy kosszarvból
készült kürtöt vittek,
és meg is fújták azt.
Mögöttük néhány pap
a szövetségládát vitte,
őket pedig az utóvéd követte.
Hat napon keresztül mindennap
egyszer megkerülték a várost,
viszont a hetedik napon
hétszer járták körbe,
és amikor hetedszerre
kerülték meg,
az emberek hangos
csatakiáltásban törtek ki.
Ekkor a falak leomlottak,
és szabadon besétálhattak a városba.
Ezzel a stratégiával
foglalták el Jerikót.
Nem hiszem, hogy
bármely könyv ezt javasolná,
vagy hogy egy hadvezér
ilyennel állna elő.
Emberi szempontból
ez egyáltalán nem logikus.
Viszont Jehova így harcol.
Vagy gondoljunk Izrael
népének későbbi csatáira,
például amikor Josafát hadseregének
egy félelmetes ellenséggel
kellett szembeszállnia.
Jehova ezt mondta Josafátnak:
„A csata nem a tiétek, hanem Istené.”‏
Szóval énekeseket
állítottak a hadsereg elé,
és ők dicsőítették Jehovát.
Nem kellett harcolniuk,
hiszen Jehova harcolt értük.
És mi a helyzet Gedeonnal?
Mindössze 300 emberrel szállt szembe
egy 135 000 fős hadsereggel.
Ez sem túl logikus.
Ha olyan könyveket olvasnánk,
amikben háborús stratégiák vannak,
biztosan nem találkoznánk ilyesmivel.
Csak Jehova harcol így.
És ezt Jehova tudta,
amikor Józsuéval beszélt,
hogy ő fog harcolni érte.
Most pillantsunk vissza
a Bibliában, Józsué könyvére,
és nézzük, mit kért Jehova
Józsuétól, mit csináljon?
Az első fejezet nyolcas
versében ezt mondta neki:
„Folyton beszélj arról, ami
ebben a törvénykönyvben áll,
és olvasd halk hangon éjjel és nappal”.
Szóval az volt a feladata,
hogy mindennap olvassa a törvényt,
és tartsa meg a benne foglaltakat.
De miért?
Jehova csak azt akarta,
hogy elfoglalt legyen,
hogy gondolkodjon,
tanuljon, amíg ő majd megvívja
értük vagy helyettük a harcokat?
Józsué, te csak olvasgass!
Ennyi?
Nem.
Amit Jehova kért tőle,
az tényleg létfontosságú volt.
Mondhatjuk úgy is,
hogy ez volt a kulcs ahhoz,
hogy Józsué sikeres
legyen mindabban,
ami az elkövetkezendő
években várt rá.
Szóval, Jehova egy olyan
dolog megtételére kérte,
amit ő nem tehetett meg helyette.
Mire?
Talán azt gondolod:
„Van olyan dolog, amit Jehova
nem tud megtenni értünk?”
Bizony, hogy van.
Tulajdonképpen ezt kérte tőle:
„Maradj hűséges,
védd meg a szíved, tedd, ami helyes,
és tartsd be a törvényt.”
Jehova pontosan tudta,
hogy nem fogja kényszeríteni Józsuét,
csakis ő dönthet úgy,
hogy megteszi, amit kell.
És ha ezt elmulasztja,
akkor nem lettek volna sikeresek.
Szükségük volt Jehova segítségére,
hiszen nem akárkikkel
kellett megküzdeniük.
Ahogy Jehova fogalmazott,
náluk nagyobb és hatalmasabb
nemzetekkel kellett harcolniuk.
Jehova segítsége nélkül
nem győztek volna.
De mi lett volna akkor,
ha Józsué hűtlenné válik?
Nem is kell találgatnunk.
Ki tudjuk következtetni abból,
ami Jerikónál történt.
Biztos emlékeztek:
miután elfoglalták Jerikó városát,
Ai ellen vonultak,
de nem voltak sikeresek.
Elvesztették a csatát,
és néhányan meghaltak.
Mindez azért,
mert Ákán bűnt követett el,
és ő csak egy katona volt.
Mi történt volna,
ha Józsué válik gonosszá?
Ő volt a nemzet vezetője.
Ha az ő gondolkodása
romlik meg, és ő lázad fel,
az egész nemzet
kudarcot vallott volna.
Ebből is látszik,
hogy amit Jehova kért tőle,
az tényleg nagyon fontos volt.
Olyasmi, amit csakis
Józsué tehetett meg,
hogy vigyáz a szívére
és hűséges marad.
Ennek köszönhetően
az egész nemzet sikeres lett,
hiszen nem más, mint
maga Jehova harcolt értük.
Ebből mindannyian sokat tanulhatunk.
Ti is, kedves Gileád-végzősök,
akik nemsokára megkapjátok
a diplomátokat.
Hamarosan nekiláttok
a rátok bízott feladatoknak.
A királyságmunkáért fáradoztok majd,
és Jehova oldalán fogtok küzdeni.
Ne feledjétek, ezek nem a ti harcaitok,
hanem Jehova harcai.
Szükségetek lesz a segítségére.
Igen, szükségetek lesz rá,
hogy sikeresek lehessetek.
Emlékeztek még,
mit mondott Józsuénak?
Győzni fogtok minden helyen,
„amelyet a talpatok érint”.
És neked mit kell tenned?
„Folyton beszélj arról,
ami ebben a törvénykönyvben áll”.
Más szavakkal: olvasd
a Bibliát naponta, tartsd be, amit ír,
védd meg a szívedet,
és Jehova mindig veled lesz,
támogatni fog, és sikeres leszel.
Igen, semmi miatt nem kell aggódnod.

Per Christensen: Aggódtok? – Gileád-diplomaosztó (159. osztály)