JW subtitle extractor

Kanadában, egy albertai kisvárosban
szolgáltunk, amikor gyermekeink lettek.
Amikor az alaszkai Craig városába költöztünk,
már 4 gyermekünk volt. Most pedig 9 van.
Szülőkként az a felelősségünk, hogy a királyságot
tegyük az első helyre, példát mutassunk a gyermekeinknek,
ott legyünk az összejöveteleinken, és
rendszeresek legyünk a szolgálatban.
Tudtuk, hogy csak akkor mutathatunk jó példát
a gyermekeinknek, ha szeretjük Jehovát.
Segítettek felismerni, hogy a boldogság
Jehova szolgálatából fakad.
A szüleink főleg a példájukkal tanították meg,
hogy tegyük első helyre a királyságot.
Kilenc gyerekkel mindig mozgalmas az élet, és könnyű
kifogásokat találni, hogy kevesebbet tegyél Jehováért.
9 gyerek nagyon sok gonddal jár.
Volt olyan, amikor anya csak ült
a hintaszékében, úgy ki volt merülve.
Emlékszem, egyszer indulnunk kellett volna
az összejövetelre, de annyira ki voltam fáradva.
Eszembe jutott az Ézsaiás 40. fejezete:
„akik Jehovában reménykednek, erőre kapnak.”
Arra gondoltam, hogy Jehova szeretné,
ha ott lennék, és erőt is ad hozzá.
Úgyhogy imádkoztam, és összeszedtem magam.
Mindig rohantunk.
A Hébereknek írt levélben arról olvasunk,
hogy ne hanyagoljuk el az összejöveteleinket.
Apa mindig emlékeztetett erre.
Volt, hogy télen majdnem két órába telt,
hogy eljussunk az összejövetelre.
Nagyon későn értünk haza.
A gyerekek és mi is hullafáradtak voltunk.
A szüleim példájából megértettem, hogy nem
vehetem természetesnek az összejöveteleinket.
Megtanultuk, hogy rendszeresen
részt kell vennünk a szolgálatban is.
Nem is volt kérdés, hogy egy szombat délelőtt mi a program.
Felkeltünk, és elmentünk a szolgálatba.
Nemcsak ücsörögtünk az autóban, hanem azért
voltunk ott, hogy mi is beszéljünk Jehováról.
Már kiskorunktól igyekeztünk követni a szüleink példáját.
Mi is érdeklődtünk az emberek iránt,
és ez élvezetessé tette a prédikálást.
A szolgálat célokat adott.
Voltak újralátogatásaim, és fel kellett készülni,
hogy mit fogok mondani.
Gyakran megálltunk szolgálat közben, hogy
pihenjünk kicsit, a gyerekek és magunk miatt is.
Fontos volt, hogy észszerűek és rugalmasak
legyünk, hogy jól érezzék magukat.
A Példabeszédek 22:6 az egyik
angol fordítás szerint arra ösztönzi a szülőket,
hogy mutassák meg a gyermekeiknek a nekik való utat.
Ők így tettek.
Jehova mindig fontosabb volt nekik az anyagiaknál.
Jehova segített, hogy megtegyük,
amit csak lehet.
Néha hibáztunk, de mindig tudtuk,
hogy Jehova a legjobb szülő.
Szóval ha megszerettetjük őt a gyerekekkel,
ő majd segít nekik még közelebb kerülni hozzá.
Azért működött jól a családunk,
mert Jehova része volt az életünknek.
A gyermekeink mind őt szolgálják.
Ez nagyon boldoggá tesz minket, és biztos, Jehovát is.

Dale és Nadja Bode: Kilenc gyermeket neveltünk fel Jehova segítségével Alaszkában