JW subtitle extractor

2500 küldöttet várunk.
A lehető legjobbat akarjuk adni nekik.
Azt szeretnénk,
ha éreznék az őszinte szeretetet.
Arra kértek minket, hogy egy életre szóló
élményt nyújtsunk a testvéreknek.
Ehhez többre volt szükség annál,
mint hogy csak közösen együnk egyet.
Fantasztikus, szavakkal ki sem lehet fejezni!
Először ki kellett találnunk,
hogy milyen legyen a műsor, itt.
Ezért félrevonultam,
és két napig csak agyaltam és imádkoztam.
Az segített, hogy bíztunk Jehovában,
és abban is, hogy ő az,
aki vezet bennünket a szervezete által.
A vendégek fogadása sokkal több mindent
foglalt magában, mint amire elsőre gondoltunk.
Van itt egy eredeti, autentikus,
1892-es szekerünk,
igazi texasi cowboyok, lovászok,
kötélforgatók, és texasi marhák is.
Készítettünk vajaspogácsát is éppen úgy,
ahogy annak idején a telepesek, kondérban.
Négy előadócsapatunk van,
mindegyikben kb. 80-90-en szerepelnek.
Négy napon keresztül három különböző
helyszínen mutatják be a műsort.
Az esti programon volt étel felszolgálva,
és volt egy hiterősítő műsor is,
zenével, interjúkkal és videókkal.
Most már a szolgálat is része
a kongresszusoknak, nem úgy, mint korábban.
Egyértelmű, hogy Jehova áll emögött,
a rabszolga is jó példát mutat ebben.
Nyilvánvaló, hogy Jehova azt szeretné,
hogy így tegyünk.
Hasonló nehézségeik vannak a szolgálatban,
ennek ellenére mégis nagyon szorgalmasan
végzik a prédikálómunkát.
Nagyon buzdító volt hallani ezt,
és arra ösztönzött engem is,
hogy továbbra is lelkesen prédikáljak.
A kongresszusi teremnél is szükség volt
önkéntesekre, hogy üdvözöljék a küldötteket.
Amikor a busszal megérkeztünk, először nem
tudtam, hogy miért van ott olyan sok ember.
Kiderült, hogy mind azért jöttek,
hogy üdvözöljenek bennünket.
Emiatt könnyekre fakadtam.
Amikor megtudtuk, hogy a kongresszusi terem
is része a túráknak, nagyon örültünk neki.
Több mint 3600 önkéntesünk volt,
de a valóságban úgy 5000-en segítettek.
Körülbelül 200 gyülekezetet
mozgósítottunk ezekre a feladatokra.
Cheyenne-ből, Wyomingból jöttünk,
mintegy 1300 kilométerről.
Körülbelül két-három hete
készítettük elő a szekereket,
és pár napba telt, mire idehoztuk őket.
Először is el kellett kéredzkednem
a munkahelyemről,
egy hetet kértem, hogy itt lehessek.
Rengeteget imádkoztam Jehovához,
ő pedig válaszolt nekem,
mert elengedtek, és most itt lehetek.
Annyira megható és szép ez az egész!
El tudom képzelni, hogy... hogy ilyen boldogok
leszünk az új világban is, minden egyes nap.
Az én feladatom az volt,
hogy képeslapokat rajzoljak és fessek
olyan motívumokkal,
melyek Washington államhoz kötődnek.
Azt a feladatot kaptam, hogy megtervezzem
a logót, amely az ajándékszatyrokra került.
Mi énekelni fogunk a küldötteknek.
Azért akarok énekelni, mert boldoggá
akarom tenni Istent, és a küldötteket is.
Énekeltek a repülőtéren.
Nagyon megható volt látni,
hogy ott vártak ránk még késő este is,
mert mi 10 óra körül érkeztünk.
Szerintem nagyon boldogok lesznek,
amikor üdvözöljük őket,
és meglátják,
hogy mi mindent készítettünk nekik.
Ezeket hazavihetik,
és mindig eszükbe jut majd a kongresszus.
Ez a felső rész,
a nagy JW abból a folyóiratból van,
amely az 1931-es columbusi,
nemzetközi kongresszuson jelent meg.
Ha végignézünk ezeken a testvéreken,
mindenkin látszik,
hogy szeretne hozzátenni valamit.
Mindenki szeretné kivenni a részét,
mindenki szeretne segíteni,
mindenki részt akar venni, amiben csak tud.
Üdvözlünk Seattle-ben!
Hihetetlen jó érzés volt látni, hogy mekkora
örömet szerzett ez a küldötteknek!
– Kicsit fáradt voltam az utazástól,
de amikor láttam a testvérek mosolyát,
az üdvözlését, a nagy feliratokat,
a sok-sok ajándékot,
úgy éreztem, hogy: „Te, jó ég!”
– Érezted a szeretetet, nem?
– Ugye, hogy éreztük,
– Igen, igen.
hogy mindenki szereti egymást?
– De még mennyire!
Nem tudjuk, honnan jöttek,
nem tudjuk, hogy hívják őket,
de mosolyognak és integetnek.
Ezt az őszinte szeretetet látva
alig tudod visszatartani a könnyeidet.
Szeretnénk, ha tudnák, hogy az itteni testvérek
támogatják őket, szeretik őket,
és készek bármit megtenni,
hogy jól érezzék magukat a kongresszuson.
Igen.
Szeretnénk, ha egész idő alatt végig
azt éreznék, hogy szeretettel körülöleljük őket.
Látszik, hogy Jehova van mindemögött.
De a testvéri szeretet is érezhető,
mert látjuk a sok-sok boldog arcot,
hogy mennyire lelkesek és buzgók.
Minden erőfeszítést azért tettünk,
hogy dicsőítsük Jehovát,
és hogy szeretettel fogadjuk a juhait,
a küldötteket,
akik a világ minden részéről érkeztek.
Remélem, 2000-3000 év múlva valaki
majd azt mondja nekem:
„Emlékszem rád, ott voltál Texasban,
a cowboyos programon.”
Ez fantasztikus lenne!
A cowboyok nem szoktak sírni,
de higgyétek el, ilyenkor igen!
Annyira boldog vagyok!
Könnyeket csal a szemembe.
Azért jöttek, hogy halljanak minket énekelni,
és sokáig emlékezni fognak ránk.
Szeretnénk, ha a küldöttek örülnének!

Vendégszeretet a nemzetközi kongresszusokon