JW subtitle extractor

Hiszel a csodákban?
Hát, ha elhiszed, hogy a halottak
feltámadnak, és újra élni fognak,
akkor igen, hiszel bennük.
Ugyanis a csoda szó egy
olyan rendkívüli jelenségre utal,
amiről az emberek azt gondolják,
hogy csakis Isten idézhette elő.
És ha jobban belegondolunk,
ki mástól is származhatna
az a gondolat,
hogy a halottak újra élni fognak?
Pál apostol szilárdan
hitt a feltámadásban.
Amikor egy fiatalember, Eutikusz
kiesett a második emeletről,
az orvos, Lukács is ott volt,
és megállapította, hogy meghalt.
Pál viszont, aki szintén ott volt,
Isten erejével feltámasztotta
ezt a fiatalembert.
Nem sokkal később mondta
Pál azt a gondolatot,
ami a mai napiszövegben
van feljegyezve,
amikor Júdea kormányzója
előtt tárgyaláson volt,
és próbálta elmagyarázni neki,
hogy miért hisz Jézusban.
A Cselekedetek 24:15-ben találjuk.
Ezt írja:
„És reménykedem Istenben,
mint ahogy ezek az emberek is,
hogy lesz feltámadásuk
mind az igazságosaknak,
mind az igazságtalanoknak.”
Az a remény, amiről Pál beszélt,
nem csupán hiú ábránd,
nem valami, ami túl szép,
hogy igaz legyen.
Ennek valódi, szilárd alapja van.
Arra a meggyőződésre épül,
hogy Isten biztos betartja, amit ígért.
Jézus két alkalommal is
azt mondta az embereknek,
mielőtt életre keltett valakit,
hogyha lenne hitük, elhinnék,
hogy a feltámadás lehetséges.
A Lukács 8:50 szerint,
amikor Jairus lánya meghalt,
Jézus ezt mondta az apának:
„Ne félj, csak higgy, és megmenekül.”
És így is lett, mert Jézus
feltámasztotta a kislányt.
Később, a János 11:25 szerint,
amikor Mártával az elhunyt
testvéréről, Lázárról beszélgetett,
ezt mondta neki:
„Én vagyok a feltámadás és az élet.
Aki hisz bennem, még ha
meghal is, életre fog kelni”.
Ezután pedig feltámasztotta
Lázárt a halálból.
Minél erősebb a hitünk,
annál jobban tudunk
bízni a feltámadásban.
Hogyhogy?
Pál ihletést kapott arra,
hogy a hébereknek írt levél
11. fejezet első versében leírja,
hogy mit jelent a hit.
Nézzük meg, hogyan
kapcsolódik ez a feltámadáshoz.
Ahogy a vers írja is, a hit
két dologból tevődik össze.
Először is „a remélt dolgokba vetett
megalapozott [bizalomból]”.
Ha van hitünk, akkor bízunk abban,
hogy amit Jehova mond,
az igaz és be is fog teljesedni.
A Szavában kilenc
feltámasztásról olvashatunk,
ebből három a Héber
iratokban található,
a többi pedig a Biblia másik részében,
a Keresztény görög iratokban.
Tudjuk, hogy elképzelhetetlen
Jehováról, hogy hazudjon,
és mivel ő ihlette a Biblia íróit,
hogy feljegyezzék
ezeket az eseményeket,
nincs okunk kételkedni.
Egészen biztosak lehetünk benne,
hogy az elhunyt szeretteink
újra élni fognak.
A hit második összetevője
„a nem látható dolgokról
való meggyőződés.”
Néhány videónkban láthatjuk,
hogy a múltban hogyan
támasztottak fel bibliai szereplőket,
vagy hogy a jövőben hogyan
fog megtörténni a feltámadás.
De ez meg sem közelíti azt,
ha a saját szemünkkel látjuk,
hogy valaki feltámad
és újra életre kel.
Van olyan bizonyíték, amit már most
a saját szemünkkel láthatunk,
és kiderül belőle, hogy
a halottak újra élhetnek?
Igen, van.
Erről a dologról Jézus is
beszélt a hegyi beszédében.
Lapozzunk a Máté evangéliuma
6. fejezetéhez.
Tudjuk, hogy itt Jézus arra
ösztönözte a hallgatóit,
hogy ne aggódjanak
a fizikai szükségleteik miatt.
Azt mondta nekik,
hogy inkább tegyék első helyre
az életükben a királyságot
és Isten igazságos alapelveit,
és akkor Jehova minden
szükségletükről gondoskodik.
Hogyan erősítette meg Jézus
a hallgatói hitét ebben az ígéretben?
Gondoljunk csak a Héberek 11:1-re,
a hit két összetevőjére.
A Máté 6:32-ben ezt mondta:
„Égi Atyátok tudja, hogy
szükségetek van mindezekre.”
Szóval itt Isten Fia
megígéri a hallgatóinak,
hogy az égi Atyja gondoskodni
fog a szükségleteikről.
Ezzel igazából megalapozta
a remélt dolgokba vetett bizalmukat.
De Jézus segített abban is nekik,
hogy meg tudjanak győződni
„a nem látható dolgokról”.
A 26. versben azt mondta,
hogy „[Figyeljék] meg
gondosan az ég madarait,
[ők] nem vetnek, nem is aratnak,
nem is gyűjtenek raktárakba,
[Jehova] mégis táplálja őket.”
A 28-as versben azt javasolta,
hogy „[tanuljanak] a mező liliomaitól.
[Figyeljék] meg, hogyan növekednek:
nem fáradoznak, és nem is fonnak”,
Jehova mégis öltözteti őket.
Ez bizonyítja, hogy Jehova gondoskodik
rólunk, ha ő a legfontosabb nekünk.
És ha már a mező liliomainál tartunk,
van itt egy fontos tanulság.
Az, ahogyan növekednek,
megerősítheti a hitünket
a feltámadásban,
vagyis abban, hogy
az élettelen újra élhet.
A magyarázó jegyzet hozzáfűzi,
hogy ezek a liliomok utalhatnak
liliomhoz hasonló virágokra,
mint például a tulipánra, a jácintra,
a nősziromra vagy a kardvirágra.
Ezekben van egy közös pont:
hogy hogyan növekednek.
Hát most, egy kis botanikai
lecke következik.
Ezek évelő növények,
amelyek nem magból
hajtanak ki, hanem hagymából,
hasonlóan a krókuszokhoz.
Gyakorlatilag minden évben elhalnak,
majd a következőben
újra életre kelnek.
A kezemben itt van
egy tulipánhagyma.
Na most, ebben a csodálatos kis
batyuban szinte minden benne van,
ami ahhoz kell, hogy
a növény újból kihajtson.
Ebben találjuk a gyökeret,
a szárat, a leveleket,
a bimbót és a tápanyagot is.
Az év nagy részében – beleértve
a hosszú téli hónapokat is –
a hagymák nyugalmi állapotban
vannak a föld alatt.
Ez azt jelenti, hogy
ilyenkor nem növekednek,
de bármikor újraéledhetnek.
Amikor tavasszal a talaj kiolvad,
a hagyma csírázni kezd.
Ez a csíra aztán
folyamatosan növekszik,
áthatol a földön egészen addig,
amíg a felszín fölé ér.
Ekkor a szemlélők számára
a növény újra láthatóvá válik.
Igen, újraéledt.
Tehát két dolgot is
megtanulhatunk a mező liliomaitól:
Az első az, hogy
Jehova öltözteti őket.
Ezzel bizonyítja, hogy
gondoskodik a szükségleteinkről.
A második ahhoz kötődik,
hogy hogyan növekednek.
Jehova úgy alkotta meg
ezeket a virágokat,
hogy minden évben
visszatér beléjük az élet.
Ezzel meggyőz minket,
hogy képes feltámasztani
azokat, akik már meghaltak.
Jehova a természet által meggyőz
minket a nem látható dolgokról.
A Biblia által pedig
megalapozza a bizalmunkat.
Ezek együtt megerősítik
a hitünket abban,
hogy a szeretteink
fel fognak támadni.
Természetesen ez az emberek
esetében azt jelenti,
hogy Jehova mindenre emlékszik
minden egyes személlyel kapcsolatban,
beleértve a DNS-üket is.
Ez alapján képes arra, hogy
visszaadja nekik az életüket.
Amikor feltámadnak,
ugyanazok az emberek lesznek,
mint a haláluk előtt.
Ugyanúgy fognak kinézni, beszélni
és gondolkodni, mint korábban,
és mindenki számára
könnyen felismerhetők lesznek.
Kérlek, keressétek ki a Bibliátokból
Ézsaiás könyvének 26. fejezetét.
Tehát Ézsaiás 26.
Itt a próféta gyönyörű képet
fest elénk a feltámadásról.
19-es vers.
Ezt írja: „Élni fognak halottaid.
Népem holttestei felkelnek.
Ébredjetek és örömmel
kiáltsatok, ti, porban lakók!
Mert harmatod olyan,
mint a reggeli harmat,
és a föld hagyja, hogy a tehetetlen
halottak életre keljenek.”
Tényleg gyönyörű kép!
A The New English Bible
fordításban így kezdődik ez a vers:
„azok, akik alszanak a földben,
fel fognak kelni, és örömmel kiáltanak”.
Nagyon várjuk már azt, amikor
ez megvalósul az új világban,
és újra megölelhetjük a szeretteinket.
Jusson ez eszedbe, amikor
legközelebb tavasszal kint sétálsz,
és látod, hogy a mező
virágai újraélednek.
Most nézzünk meg egy másik
fontos verset a 27. zsoltárból,
ahol Dávid a reménységünkről ír.
Keressük ki együtt a 27. zsoltárt,
és nézzük a 13-as, 14-es verset:
„Hol lennék, ha nem hittem volna,
hogy meglátom Jehova
jóságát, amíg még élek?
Reménykedj Jehovában; légy
bátor és rendíthetetlen szívű!
Igen, reménykedj Jehovában!”
Miért reménykedhetünk
abban, hogy élni fogunk,
és látni fogjuk
az elhunyt szeretteinket?
Mert van hitünk.
Tudjuk, hogy valóra fog válni az,
amit Isten Szava ír:
lesz feltámadás!

Robert Ciranko: Hiszel a csodákban? (Csel 24:15)