JW subtitle extractor

Geoffrey W. Jackson: „Én és az Atya egyek vagyunk” (Ján 10:30)

Video Other languages Share text Share link Show times

„Én és az Atya egyek vagyunk.”
Vajon mi lehet az oka annak,
hogy valaki erre a versre
hivatkozik nekünk,
akár házanként találkozunk vele,
akár más helyzetben
kezdünk el beszélgetni?
Sokszor az, hogy
abban a hitben élnek,
hogy Jehova Tanúi
nem keresztények,
mivel nem hiszünk abban,
hogy Jézus Isten.
Ez az egyik kedvenc versük azoknak,
akik a háromságban hisznek,
és akik megpróbálnak
minket meggyőzni arról,
hogy Isten és Jézus
ugyanaz a személy.
Talán rég történt már veled ilyen,
de nézzük meg, hogy mi segíthet, ha
legközelebb ebbe a helyzetbe kerülsz.
Például fellapozhatjuk
a Magyarázatos Bibliánkat.
Most tegyük is meg ezt együtt.
Keressétek ki velem, kérlek,
a János 10:30-at.
Persze ha szeretnétek,
később is megnézhetitek.
Ennél a bibliaversnél
egy nagyon hasznos
magyarázó jegyzetet találhatunk.
Ha megnézzük, a jegyzet
közepefelé ezt olvashatjuk:
„Az itt »egyek«-nek fordított görög szó
nem hímnemben szerepel
(»egy személy«-re utalva),
hanem semlegesnemben
(»egy dolog«-ra utalva).
Ez azt támasztja alá,
hogy Jézus és az Atyja
nem abban az értelemben »egyek«,
hogy egyetlen személy lennének,
hanem a tetteikben »egyek«,
vagyis együttműködnek.”
Ez segíthet, amikor megpróbáljuk
elmagyarázni valakinek,
hogy Jehova és Jézus egységben
vannak, de ők nem egy személy.
És ha tovább olvassuk
a magyarázó jegyzetet,
bibliai érveket is láthatunk,
amikkel egyszerűen érvelhetünk
ebben a témában anélkül,
hogy bele kéne merülnünk a nyelvtanba.
Ezt írja: „Ha összevetjük
Jézusnak ezeket a szavait
a János 17. fejezetében feljegyzett
imájával, az szintén megerősíti,
hogy itt nem arra utalt, hogy ő
és az Atyja egy istent alkotnak,
hanem arra, hogy ugyanaz
a szándékuk, és együttműködnek.
Ez különösen nyilvánvaló abból,
amikor ezt kérte az Atyjától
a követőivel kapcsolatban:
»egyek legyenek, mint ahogy
mi is egyek vagyunk«.”
Szóval könnyen érvelhetünk, csak fel
kell lapoznunk a János 17. fejezetét,
és meg kell mutatnunk, hogyha ezt
úgy értenénk, hogy Jézus isten,
akkor mi a helyzet a tanítványokkal?
Ők is istenek, vagyis olyan értelemben
kell egynek lenniük Istennel,
mint ahogy Jézus is egy vele?
A jegyzet végén találhatunk
egy utalást egy másik jegyzetre,
aminek a végén
az 1Korintusz 3:8 található.
Lapozzunk is most oda.
Itt egy másik példát láthatunk
az „egyek” kifejezés használatára.
Tehát 1Korintusz 3:8:
„Aki ültet és aki öntöz, egyek”.
És ha figyelitek,
van itt egy lábjegyzet is,
ami ezt írja: „Vagy: »egy a céljuk«.”
Szóval, például ezzel a verssel
segíthetünk megérteni valakinek,
hogy mit is jelent igazából
az „egyek” kifejezés.
De az, aki a János 10:30-cal
érvel nekünk a háromság mellett,
valószínűleg egy másik verssel is fog.
Na, és vajon melyikkel?
Gondolom, ti is egyből kitaláltátok.
Persze hogy a János 1:1-gyel.
És valószínűleg az ő Bibliájában
ez fog szerepelni:
„az Ige Isten volt.”
És mivel az Ige Jézus, azzal
fog érvelni, hogy Jézus isten.
Hogyan válaszolhatnánk
erre a felvetésre?
Nézzük meg újra
a magyarázó jegyzetet,
most a János 1:1-hez tartozót.
Mivel ez elég hosszú, most nem
lesz időnk elolvasni az egészet.
De nagyon sok érvet
sorakoztat fel amellett,
hogy János nem azt
akarta mondani,
hogy a Szó azonos
a mindenható Istennel.
Majd hozzáteszi, hogy „több angol,
francia és német nyelvű bibliafordítás
hasonlóan adja vissza ezt a verset,
mint az Új világ fordítás,
és ezzel azt az értelmet közvetítik,
hogy »a Szó« »egy isten«;
»isteni«; »egy isteni lény«;
»isteni természetű«;
[vagy] »Istenhez hasonló« volt.”
Szóval ezt jó, ha észben tartjuk.
Aztán a jegyzet később említ egy másik
gondolatot, ami nagyon hasznos lehet,
mivel egy ilyen személy talán ezt fogja
mondani: „Ó, szóval Jézus isteni.
Akkor az azt jelenti, hogy ő Isten.”
A jegyzet a Kolosszé 2:9-re utal.
Keressük is ki együtt.
Lapozzunk oda.
Látni fogjuk, hogy mit mond Jézusról.
Kolosszé 2:9.
Ezt írja:
„Mert benne teljes mértékben
megvan Isten összes tulajdonsága.”
Igen, „Isten összes tulajdonsága”
megvan Jézusban.
Akkor ez azt jelenti,
hogy ő maga Isten?
Nos, a jegyzet ezt a részt egy másik
bibliavers gondolatával veti össze,
méghozzá a 2Péter 1:4-gyel.
Itt azokról olvashatunk, akik
Jézussal az égben fognak uralkodni.
A versben ez áll:
„Ezek által értékes és igen
nagy ígéreteket tett nekünk,
hogy Isten dicsőségének
[szó szerint: az isteni természetnek]
részeseivé váljatok”.
Ez jó alap az érveléshez, hiszen ha
valaki azt mondja, hogy Jézus isten,
mivel ő isteni vagy isteni
tulajdonságai vannak,
akkor ez azt jelentené,
hogy a követői is istenek,
hiszen az isteni
természetnek a részesei.
De tudjuk, hogy ez
egyáltalán nem igaz,
és ezzel az érvvel rámutathatunk,
hogy Jézus nem Isten.
De valaki talán nehezen fogadja ezt el.
Lehet, hogy az Új világ
fordítást olvasva ezt mondja:
„De akkor mit jelent az,
hogy »a Szó isten volt«?”
Próbáljunk meg segíteni neki megérteni
ezt egy egyszerű, életből vett példával.
Előfordulhat, hogy valaki ezt mondja
a másikra: „Ő maga a Sátán.”
Na de tényleg arra gondol, hogy
az a személy maga az Ördög?
Persze hogy nem!
Ebből nagyon jól láthatjuk,
hogy azt sem kell szó szerint vennünk,
amikor a bibliafordításban azt olvassuk,
hogy „a Szó isten volt”, vagy ahogy
a magyarázó jegyzet írja, „isteni”.
Ez a tulajdonságaira vonatkozik,
nem pedig arra, hogy
„a Szó” maga Isten lenne.
A görög szövegben kétféleképpen
használják az isten kifejezést,
és amikor a Szóra utalnak vele,
nincs előtte határozott névelő.
Vajon egyedül Jehova
Tanúi vették észre ezt?
Nem.
Ahogy a magyarázó jegyzet említi,
különböző nyelveken
sokféle bibliafordítás létezik,
ami alátámasztja ezt.
Ma reggel magammal
hoztam az egyiket,
amit szeretnék is megmutatni nektek.
Ahogy látjátok, ez a
The Translator’s New Testament.
Ez egy igazán különleges bibliafordítás,
melyet a British and
Foreign Bible Society adott ki.
Ez a társulat nagyon sokat tett
a Biblia fordításáért és nyomtatásáért,
hogy így a Szentírás sok nyelven
váljon elérhetővé világszerte.
Ezt a Bibliát fordítóknak készítették,
méghozzá olyanoknak, akiknek
nem az angol az anyanyelvük,
és szeretnék Isten Szavát
lefordítani a saját nyelvükre.
Ezért nagyon egyszerűen fogalmaz,
és vannak benne jegyzetek,
vagyis rövid magyarázatok.
Ezek segítenek a nehezen
érthető versek fordításában.
A János 1:1 is ezek között
a versek között van.
Nézzük meg, hogy ez a Biblia
milyen fordítást javasol.
Ezt írja:
„a Szó Istennel volt, és ugyanolyan
természetű volt, mint ő.”
Érdekes, ugye?
A jegyzet nagyon jól kifejti,
hogy „a görög szövegben
kétféleképpen használták az isten szót.
Az első esetben
a mindenható Istenre utaltak vele,
hiszen szerepelt előtte
a határozott névelő.
A második esetben viszont nem
a Mindenhatóra vonatkozott,
mert nem használták a névelőt.
Ez egy nagyon fontos különbség,
hiszen az első esetben egy személyre,
a mindenható Istenre utaltak vele,
a második esetben pedig
valakinek a tulajdonságára,
vagyis hogy »a Szó isteni volt«.”
Hát nem meglepő?!
Ezt a Bibliát olyanok készítették,
akik hisznek a háromságban,
mégis őszintén elismerik,
hogy ez a vers Jézus
isteni tulajdonságaira utal,
nem pedig arra, hogy ő maga Isten.
Szóval ha valaki a János 1:1-gyel
szeretne meggyőzni minket,
és esetleg még azt is állítja, hogy tud
egy kicsit görögül, kérdezzük meg:
„Egyetért abban, hogy ezt akár úgy is
lehet fordítani, hogy a Szó isteni?”
Ha egy kicsit is őszinte lesz,
azt fogja mondani, hogy igen.
Erre megkérdezhetnénk:
„Hogyha ezt így is,
és úgy is lehet fordítani,
akkor ez a vers tényleg alapot
adhat arra, hogy eldöntsük,
hogy Jézus Isten, vagy sem?
Nem lenne jobb, hogyha más részeket
is megvizsgálnánk a Bibliából?”
Így talán segíthetünk neki átlátni,
hogy mi is az igazság erről.
Szóval, ahogy láthattuk,
a Magyarázatos Biblia
nagyon sokféleképpen tud
segíteni nekünk a szolgálatban.