JW subtitle extractor

Vajon válaszol Isten az imákra?

Video Other languages Share text Share link Show times

– Hé, Zsófi, tudom, hogy ott vagy!
Jehova, kérlek segíts, hogy békén hagyjanak!
– Lúzer!
– Lúzer!
– Hagyjuk!
– Ja, menjünk!
– Jól van, gyerekek,
a mai órán arról fogunk tanulni...
Zsófi, elkéstél!
– Elnézést, öö... csak hm...
– Jól van, majd később megbeszéljük.
– Úúúúúúúúúú!
– Elég legyen, gyerekek!
Zsófi, menj a helyedre!
Tehát, ma arról fogunk tanulni, hogy
hogyan hozhatjuk közös nevezőre a törteket.
– Aah!
– Jól van, gyerekek!
Itt vannak a tegnapi dolgozatok.
Ügyes voltál, Zsófi!
– Laura, te hányast kaptál?
– Kit érdekel?
– Ú, kettes?
Hát, lehetne rosszabb is.
– Kit izgat?
Te meg mit bámulsz?
– Hh, öö, semmit.
– Zsófi!
[Zihál.]
– Hh!
Hh!
Áá, áh!
– Upsz, bocsika! Nem vettelek észre.
[Kuncognak.]
Ó, ez meg micsoda?
– Ne!
– Holnap találkozunk.
– De béna!
[Zsófi sír.]
– Ah!
Jól vagy?
Hadd segítsek!
Néha velem is ezt csinálják.
[Zsófi sír.]
– Nagyon jó volt az óra!
A tanár néni azt mondta, hogy megfoghatom
a nyuszit, de nagyon kellett rá vigyáznom.
– Tényleg megfoghattad?
– Bogyónak neveztem el,
de sajnos nem foghattam sokáig.
Most már nyusziszakértő vagyok!
[Nevetnek.]
– Kicsim, valami baj van?
– Hm...
Holnap találkozunk.
Nincs semmi.
– Jól van, ma este beszélgessünk
egy nagyon fontos dologról, az imáról.
Marci, szerinted miért imádkozhatnál?
– Hát, olyan dolgokért, amiket szeretek.
Például egy helikopterért
vagy egy nagy tál fagyiért,
úh, és hogy ne fájjon tőle a hasam,
és egy nyusziért.
– Ühüm! De figyelj csak, este lefekvés előtt
miért szoktunk imádkozni Jehovához?
– Megköszönjük azt a sok jót, amit kaptunk tőle.
Például az állatokat, a csillagokat és az óceánt.
És Isten királyságát, és kérjük,
hogy segítsen a testvéreknek.
– Ügyes vagy!
Fontos imádkoznunk a testvérekért.
És emlékszel, ők is imádkoznak értünk.
És tudjuk, hogy ha jó dolgokat kérünk
Jehovától, ő meghallgat minket.
– De az én imáimat miért nem hallgatja meg?
– Ó, mi a baj, Zsófi? Történt valami?
– Hh! Az egyik osztálytársam állandóan bánt.
[Sír.]
– Jaj kicsim, úgy sajnálom!
Nyugodj meg!
– Imádkoztam, hogy hagyja abba,
de, de Jehova nem segített.
Azért, mert haragszik rám?
– Jaj, dehogyis! Jehova nem haragszik rád.
– Lehet, hogy nem is látja, mi történik.
– Dehogynem!
[Sír.]
– Képzeld, a Biblia ír valakiről,
aki ugyanúgy érzett, ahogy te.
Őt úgy hívták, hogy Anna.
[Apa: Ő nagyon szerette Jehovát.]
– Hé, várj meg!
[Apa: Azonban Peninna folyton gúnyolta őt.]
– Milyen aranyosak a gyerekek,
ahogy játszanak, nem igaz?
[Zsófi: Őt is bántották, mint engem?]
[Apa: Igen.]
– Meghoztam az ennivalót.
Tessék, Anna, ez a tiéd.
Peninna, ez pedig a tiéd.
[Apa: Peninna nagyon irigy volt Annára.]
– Öö, hozok egy kis vizet.
– Azt képzeled, hogy te olyan különleges vagy?
Akkor miért nem adta meg neked Jehova,
hogy lehessen gyermeked?
[Sír.]
– Mi a baj, Anna?
Miért vagy olyan szomorú?
[Apa: Mások nem értették,
miért fáj ez annyira Annának.
Ezért úgy döntött,
hogy kiönti a szívét Jehovának,
mert tudta, hogy ő valóban megérti.]
[Sír.]
– Ó, Jehova, kérlek, hallgass meg!
Segíts nekem, ne feledkezz el rólam!
Könyörgöm, adj nekem egy fiút!
Ha meghallgatsz, akkor neked adom őt,
hogy téged szolgáljon élete minden napján.
[Sír.]
– Hát, te meg mit csinálsz?
Idejöttél részegen?
[Sír.]
– Nem vagyok részeg,
csak végtelenül szomorú vagyok.
– Ó!
– Azért könyörögtem Jehovához,
hogy segítsen nekem.
– Akkor menj békével,
és adja meg neked Jehova, amit kértél!
– Hh!
– Tudod, miért érezte magát Anna jobban,
annak ellenére, hogy nem válaszolt
Jehova rögtön az imájára?
– Miért?
– Mert tudta, hogy Jehova odafigyel rá.
– Biztos lehetsz benne, hogy amikor
imádkozol Jehovához, rád is odafigyel.
Ő tudja, hogy mire van szükségünk,
sokkal jobban, mint mi.
– De hogyan válaszol Jehova?
– Sokféleképpen teszi ezt,
de időnként türelmesen kell várnunk rá.
– Mert annyira sok a dolga?
– Nem azért, hanem mert nem mindig
könnyű felismerni, hogyan válaszol.
Tudod mit, beszéljük meg,
hogy te mit kérhetnél Jehovától!
– És hogy mit tehetsz a suliban, hogy
Jehova lássa, hogy szeretnéd, ha segítene.
[Királyságéneket dúdol.]
– Jehova, tudom, hogy Laura és a többiek
holnap is bántani fognak.
De kérlek, segíts, hogy olyan
tudjak lenni, mint Anna!
Segíts, hogy bátor legyek!
– Aztán elment a templomhoz, és ott volt Éli.
Ő volt akkor a főpap.
– Ó, ne! Itt vannak! Futás!
– Nézzétek, ki van itt!?
– Odanézz, ott vannak!
– Szerinted mit csinált?
– Megint rászálltak!
– Mondott valamit?
– Szerinted verekedni fognak?
– Most mi lesz?
– Ha igen, tuti, hogy Laura győz.
– Mit akarsz tőlem, Laura?
– Hát, arra gondoltam,
hogy kölcsönadhatnád a tolladat.
[Nevetnek.]
– Áá, mm, hm! Mit csináljak?
Tudta, hogy Jehova odafigyel rá.
– Jehova! Én vagyok az, Marci.
Kérlek, segíts Zsófinak!
– És kérünk, vigyázz Zsófira!
Segíts neki, hogy erős legyen!
– Kérlek, vigyázz a gyerekekre a gyülekezetből,
például Marcira és Zsófira!
– Kérlek, segíts a gyerekeknek kitartani!
– Jehova, kérlek, segíts a gyerekeknek,
hogy ki tudjanak állni melletted!
– És imádkozunk a gyerekekért, akik próbákkal
néznek szembe. Kérünk, segíts nekik!
– Jehova, kérlek segíts!
– Kérünk, hallgass meg minket
Jézus Krisztus nevében, ámen!
– Ámen!
– Ámen, ámen!
Ámen!
– Mi az, csak nem sírni fogsz?
– Fejezd be, Laura!
Mindig bántasz, és ha nem hagyod abba,
akkor megmondalak.
– Azt nem teheted!
– De igen! Nem mondhatod meg nekem,
mit csináljak. Gyere, Zoé, menjünk!
– Az én nővérem!
– Milyen bátor voltál! Hogy csináltad?
– Imádkoztam bátorságért, és Jehova segített.
[Zsófi: Anna egy éven belül
teherbe esett, és fiút szült.
A Sámuel nevet adta neki,
mert ezt mondta...]
– Jehovától kértem őt.
Senki sem olyan szent, mint Jehova,
senki sem olyan, mint te.
– Hh! Köszönöm, Jehova!