00:00:01
– Hé, Zsófi, tudom, hogy ott vagy!00:00:05
00:00:05
Jehova, kérlek segíts, hogy békén hagyjanak!00:00:09
00:00:10
– Lúzer!
– Lúzer!00:00:13
00:00:13
– Hagyjuk!
– Ja, menjünk!00:00:15
00:00:39
– Jól van, gyerekek,
a mai órán arról fogunk tanulni...00:00:43
00:00:43
Zsófi, elkéstél!00:00:46
00:00:46
– Elnézést, öö... csak hm...00:00:48
00:00:48
– Jól van, majd később megbeszéljük.00:00:51
00:00:51
– Úúúúúúúúúú!00:00:53
00:00:53
– Elég legyen, gyerekek!
Zsófi, menj a helyedre!00:00:58
00:00:58
Tehát, ma arról fogunk tanulni, hogy
hogyan hozhatjuk közös nevezőre a törteket.00:01:03
00:01:03
– Aah!00:01:06
00:01:10
– Jól van, gyerekek!
Itt vannak a tegnapi dolgozatok.00:01:14
00:01:14
Ügyes voltál, Zsófi!00:01:16
00:01:20
– Laura, te hányast kaptál?
– Kit érdekel?00:01:26
00:01:26
– Ú, kettes?
Hát, lehetne rosszabb is.00:01:31
00:01:31
– Kit izgat?
Te meg mit bámulsz?00:01:36
00:01:36
– Hh, öö, semmit.00:01:39
00:01:52
– Zsófi!00:01:54
00:01:54
[Zihál.]00:02:03
00:02:03
– Hh!00:02:03
00:02:06
Hh!00:02:07
00:02:09
Áá, áh!00:02:11
00:02:15
– Upsz, bocsika! Nem vettelek észre.
[Kuncognak.]00:02:21
00:02:25
Ó, ez meg micsoda?00:02:27
00:02:29
– Ne!00:02:30
00:02:33
– Holnap találkozunk.00:02:36
00:02:36
– De béna!00:02:37
00:02:42
[Zsófi sír.]
– Ah!00:02:50
00:02:50
Jól vagy?00:02:53
00:02:53
Hadd segítsek!00:02:56
00:02:56
Néha velem is ezt csinálják.00:03:00
00:03:00
[Zsófi sír.]00:03:04
00:03:08
– Nagyon jó volt az óra!00:03:10
00:03:10
A tanár néni azt mondta, hogy megfoghatom
a nyuszit, de nagyon kellett rá vigyáznom.00:03:16
00:03:16
– Tényleg megfoghattad?00:03:17
00:03:17
– Bogyónak neveztem el,
de sajnos nem foghattam sokáig.00:03:23
00:03:23
Most már nyusziszakértő vagyok!00:03:25
00:03:25
[Nevetnek.]00:03:28
00:03:28
– Kicsim, valami baj van?00:03:32
00:03:32
– Hm...00:03:35
00:03:35
Holnap találkozunk.00:03:37
00:03:39
Nincs semmi.00:03:41
00:03:49
– Jól van, ma este beszélgessünk
egy nagyon fontos dologról, az imáról.00:03:55
00:03:55
Marci, szerinted miért imádkozhatnál?00:04:00
00:04:00
– Hát, olyan dolgokért, amiket szeretek.00:04:05
00:04:05
Például egy helikopterért00:04:09
00:04:09
vagy egy nagy tál fagyiért,00:04:17
00:04:17
úh, és hogy ne fájjon tőle a hasam,00:04:22
00:04:22
és egy nyusziért.00:04:25
00:04:25
– Ühüm! De figyelj csak, este lefekvés előtt
miért szoktunk imádkozni Jehovához?00:04:33
00:04:33
– Megköszönjük azt a sok jót, amit kaptunk tőle.00:04:36
00:04:36
Például az állatokat, a csillagokat és az óceánt.00:04:43
00:04:43
És Isten királyságát, és kérjük,
hogy segítsen a testvéreknek.00:04:48
00:04:48
– Ügyes vagy!00:04:49
00:04:49
Fontos imádkoznunk a testvérekért.
És emlékszel, ők is imádkoznak értünk.00:04:55
00:04:55
És tudjuk, hogy ha jó dolgokat kérünk
Jehovától, ő meghallgat minket.00:05:00
00:05:00
– De az én imáimat miért nem hallgatja meg?00:05:03
00:05:03
– Ó, mi a baj, Zsófi? Történt valami?00:05:08
00:05:08
– Hh! Az egyik osztálytársam állandóan bánt.00:05:13
00:05:13
[Sír.]00:05:15
00:05:15
– Jaj kicsim, úgy sajnálom!
Nyugodj meg!00:05:22
00:05:22
– Imádkoztam, hogy hagyja abba,
de, de Jehova nem segített.00:05:28
00:05:28
Azért, mert haragszik rám?00:05:30
00:05:30
– Jaj, dehogyis! Jehova nem haragszik rád.00:05:35
00:05:35
– Lehet, hogy nem is látja, mi történik.00:05:38
00:05:38
– Dehogynem!00:05:40
00:05:40
[Sír.]00:05:43
00:05:43
– Képzeld, a Biblia ír valakiről,
aki ugyanúgy érzett, ahogy te.00:05:48
00:05:48
Őt úgy hívták, hogy Anna.00:05:50
00:05:56
[Apa: Ő nagyon szerette Jehovát.]00:06:00
00:06:00
– Hé, várj meg!00:06:04
00:06:04
[Apa: Azonban Peninna folyton gúnyolta őt.]00:06:08
00:06:08
– Milyen aranyosak a gyerekek,
ahogy játszanak, nem igaz?00:06:13
00:06:13
[Zsófi: Őt is bántották, mint engem?]
[Apa: Igen.]00:06:16
00:06:21
– Meghoztam az ennivalót.00:06:23
00:06:23
Tessék, Anna, ez a tiéd.00:06:25
00:06:25
Peninna, ez pedig a tiéd.00:06:29
00:06:29
[Apa: Peninna nagyon irigy volt Annára.]00:06:34
00:06:34
– Öö, hozok egy kis vizet.00:06:40
00:06:40
– Azt képzeled, hogy te olyan különleges vagy?00:06:45
00:06:45
Akkor miért nem adta meg neked Jehova,
hogy lehessen gyermeked?00:06:49
00:06:49
[Sír.]00:06:52
00:06:55
– Mi a baj, Anna?
Miért vagy olyan szomorú?00:07:00
00:07:00
[Apa: Mások nem értették,
miért fáj ez annyira Annának.00:07:06
00:07:06
Ezért úgy döntött,
hogy kiönti a szívét Jehovának,00:07:10
00:07:10
mert tudta, hogy ő valóban megérti.]00:07:13
00:07:13
[Sír.]00:07:25
00:07:25
– Ó, Jehova, kérlek, hallgass meg!00:07:30
00:07:30
Segíts nekem, ne feledkezz el rólam!00:07:35
00:07:35
Könyörgöm, adj nekem egy fiút!00:07:39
00:07:39
Ha meghallgatsz, akkor neked adom őt,
hogy téged szolgáljon élete minden napján.00:07:46
00:07:46
[Sír.]00:07:52
00:07:52
– Hát, te meg mit csinálsz?
Idejöttél részegen?00:07:56
00:07:56
[Sír.]00:07:59
00:07:59
– Nem vagyok részeg,
csak végtelenül szomorú vagyok.00:08:03
00:08:03
– Ó!00:08:05
00:08:05
– Azért könyörögtem Jehovához,
hogy segítsen nekem.00:08:11
00:08:11
– Akkor menj békével,
és adja meg neked Jehova, amit kértél!00:08:15
00:08:18
– Hh!00:08:19
00:08:19
– Tudod, miért érezte magát Anna jobban,00:08:22
00:08:22
annak ellenére, hogy nem válaszolt
Jehova rögtön az imájára?00:08:26
00:08:26
– Miért?00:08:27
00:08:27
– Mert tudta, hogy Jehova odafigyel rá.00:08:32
00:08:32
– Biztos lehetsz benne, hogy amikor
imádkozol Jehovához, rád is odafigyel.00:08:38
00:08:38
Ő tudja, hogy mire van szükségünk,
sokkal jobban, mint mi.00:08:42
00:08:42
– De hogyan válaszol Jehova?00:08:45
00:08:45
– Sokféleképpen teszi ezt,
de időnként türelmesen kell várnunk rá.00:08:51
00:08:51
– Mert annyira sok a dolga?00:08:53
00:08:53
– Nem azért, hanem mert nem mindig
könnyű felismerni, hogyan válaszol.00:08:58
00:08:58
Tudod mit, beszéljük meg,
hogy te mit kérhetnél Jehovától!00:09:02
00:09:02
– És hogy mit tehetsz a suliban, hogy
Jehova lássa, hogy szeretnéd, ha segítene.00:09:06
00:09:08
[Királyságéneket dúdol.]00:09:10
00:09:10
– Jehova, tudom, hogy Laura és a többiek
holnap is bántani fognak.00:09:16
00:09:16
De kérlek, segíts, hogy olyan
tudjak lenni, mint Anna!00:09:21
00:09:21
Segíts, hogy bátor legyek!00:09:24
00:09:31
– Aztán elment a templomhoz, és ott volt Éli.00:09:34
00:09:34
Ő volt akkor a főpap.00:09:36
00:09:56
– Ó, ne! Itt vannak! Futás!00:10:01
00:10:01
– Nézzétek, ki van itt!?00:10:03
00:10:03
– Odanézz, ott vannak!00:10:05
00:10:05
– Szerinted mit csinált?00:10:06
00:10:06
– Megint rászálltak!00:10:08
00:10:08
– Mondott valamit?00:10:09
00:10:09
– Szerinted verekedni fognak?
– Most mi lesz?00:10:12
00:10:12
– Ha igen, tuti, hogy Laura győz.00:10:14
00:10:14
– Mit akarsz tőlem, Laura?00:10:16
00:10:16
– Hát, arra gondoltam,
hogy kölcsönadhatnád a tolladat.00:10:20
00:10:20
[Nevetnek.]00:10:22
00:10:24
– Áá, mm, hm! Mit csináljak?00:10:30
00:10:30
Tudta, hogy Jehova odafigyel rá.00:10:36
00:10:36
– Jehova! Én vagyok az, Marci.
Kérlek, segíts Zsófinak!00:10:41
00:10:43
– És kérünk, vigyázz Zsófira!
Segíts neki, hogy erős legyen!00:10:47
00:10:47
– Kérlek, vigyázz a gyerekekre a gyülekezetből,
például Marcira és Zsófira!00:10:52
00:10:52
– Kérlek, segíts a gyerekeknek kitartani!00:10:55
00:10:55
– Jehova, kérlek, segíts a gyerekeknek,
hogy ki tudjanak állni melletted!00:10:58
00:10:58
– És imádkozunk a gyerekekért, akik próbákkal
néznek szembe. Kérünk, segíts nekik!00:11:02
00:11:02
– Jehova, kérlek segíts!00:11:05
00:11:07
– Kérünk, hallgass meg minket
Jézus Krisztus nevében, ámen!00:11:11
00:11:11
– Ámen!00:11:12
00:11:12
– Ámen, ámen!00:11:13
00:11:16
Ámen!00:11:18
00:11:18
– Mi az, csak nem sírni fogsz?00:11:21
00:11:21
– Fejezd be, Laura!00:11:23
00:11:23
Mindig bántasz, és ha nem hagyod abba,
akkor megmondalak.00:11:28
00:11:28
– Azt nem teheted!00:11:30
00:11:30
– De igen! Nem mondhatod meg nekem,
mit csináljak. Gyere, Zoé, menjünk!00:11:35
00:11:42
– Az én nővérem!00:11:44
00:11:46
– Milyen bátor voltál! Hogy csináltad?00:11:50
00:11:50
– Imádkoztam bátorságért, és Jehova segített.00:11:53
00:12:03
[Zsófi: Anna egy éven belül
teherbe esett, és fiút szült.00:12:07
00:12:07
A Sámuel nevet adta neki,
mert ezt mondta...]00:12:11
00:12:11
– Jehovától kértem őt.00:12:16
00:12:16
Senki sem olyan szent, mint Jehova,
senki sem olyan, mint te.00:12:22
00:12:26
– Hh! Köszönöm, Jehova!00:12:29
Vajon válaszol Isten az imákra?
-
Vajon válaszol Isten az imákra?
– Hé, Zsófi, tudom, hogy ott vagy!
<i>Jehova, kérlek segíts, hogy békén hagyjanak!</i>
– Lúzer!
– Lúzer!
– Hagyjuk!
– Ja, menjünk!
– Jól van, gyerekek,
a mai órán arról fogunk tanulni...
Zsófi, elkéstél!
– Elnézést, öö... csak hm...
– Jól van, majd később megbeszéljük.
– Úúúúúúúúúú!
– Elég legyen, gyerekek!
Zsófi, menj a helyedre!
Tehát, ma arról fogunk tanulni, hogy
hogyan hozhatjuk közös nevezőre a törteket.
– Aah!
– Jól van, gyerekek!
Itt vannak a tegnapi dolgozatok.
Ügyes voltál, Zsófi!
– Laura, te hányast kaptál?
– Kit érdekel?
– Ú, kettes?
Hát, lehetne rosszabb is.
– Kit izgat?
Te meg mit bámulsz?
– Hh, öö, semmit.
– Zsófi!
[Zihál.]
– Hh!
Hh!
Áá, áh!
– Upsz, bocsika! Nem vettelek észre.
[Kuncognak.]
Ó, ez meg micsoda?
– Ne!
– Holnap találkozunk.
– De béna!
[Zsófi sír.]
– Ah!
Jól vagy?
Hadd segítsek!
Néha velem is ezt csinálják.
[Zsófi sír.]
– Nagyon jó volt az óra!
A tanár néni azt mondta, hogy megfoghatom
a nyuszit, de nagyon kellett rá vigyáznom.
– Tényleg megfoghattad?
– Bogyónak neveztem el,
de sajnos nem foghattam sokáig.
Most már nyusziszakértő vagyok!
[Nevetnek.]
– Kicsim, valami baj van?
– Hm...
<i>Holnap találkozunk.</i>
Nincs semmi.
– Jól van, ma este beszélgessünk
egy nagyon fontos dologról, az imáról.
Marci, szerinted miért imádkozhatnál?
– Hát, olyan dolgokért, amiket szeretek.
Például egy helikopterért
vagy egy nagy tál fagyiért,
úh, és hogy ne fájjon tőle a hasam,
és egy nyusziért.
– Ühüm! De figyelj csak, este lefekvés előtt
miért szoktunk imádkozni Jehovához?
– Megköszönjük azt a sok jót, amit kaptunk tőle.
Például az állatokat, a csillagokat és az óceánt.
És Isten királyságát, és kérjük,
hogy segítsen a testvéreknek.
– Ügyes vagy!
Fontos imádkoznunk a testvérekért.
És emlékszel, ők is imádkoznak értünk.
És tudjuk, hogy ha jó dolgokat kérünk
Jehovától, ő meghallgat minket.
– De az én imáimat miért nem hallgatja meg?
– Ó, mi a baj, Zsófi? Történt valami?
– Hh! Az egyik osztálytársam állandóan bánt.
[Sír.]
– Jaj kicsim, úgy sajnálom!
Nyugodj meg!
– Imádkoztam, hogy hagyja abba,
de, de Jehova nem segített.
Azért, mert haragszik rám?
– Jaj, dehogyis! Jehova nem haragszik rád.
– Lehet, hogy nem is látja, mi történik.
– Dehogynem!
[Sír.]
– Képzeld, a Biblia ír valakiről,
aki ugyanúgy érzett, ahogy te.
Őt úgy hívták, hogy Anna.
[Apa: Ő nagyon szerette Jehovát.]
– Hé, várj meg!
[Apa: Azonban Peninna folyton gúnyolta őt.]
– Milyen aranyosak a gyerekek,
ahogy játszanak, nem igaz?
[Zsófi: Őt is bántották, mint engem?]
[Apa: Igen.]
– Meghoztam az ennivalót.
Tessék, Anna, ez a tiéd.
Peninna, ez pedig a tiéd.
[Apa: Peninna nagyon irigy volt Annára.]
– Öö, hozok egy kis vizet.
– Azt képzeled, hogy te olyan különleges vagy?
Akkor miért nem adta meg neked Jehova,
hogy lehessen gyermeked?
[Sír.]
– Mi a baj, Anna?
Miért vagy olyan szomorú?
[Apa: Mások nem értették,
miért fáj ez annyira Annának.
Ezért úgy döntött,
hogy kiönti a szívét Jehovának,
mert tudta, hogy ő valóban megérti.]
[Sír.]
– Ó, Jehova, kérlek, hallgass meg!
Segíts nekem, ne feledkezz el rólam!
Könyörgöm, adj nekem egy fiút!
Ha meghallgatsz, akkor neked adom őt,
hogy téged szolgáljon élete minden napján.
[Sír.]
– Hát, te meg mit csinálsz?
Idejöttél részegen?
[Sír.]
– Nem vagyok részeg,
csak végtelenül szomorú vagyok.
– Ó!
– Azért könyörögtem Jehovához,
hogy segítsen nekem.
– Akkor menj békével,
és adja meg neked Jehova, amit kértél!
– Hh!
– Tudod, miért érezte magát Anna jobban,
annak ellenére, hogy nem válaszolt
Jehova rögtön az imájára?
– Miért?
– Mert tudta, hogy Jehova odafigyel rá.
– Biztos lehetsz benne, hogy amikor
imádkozol Jehovához, rád is odafigyel.
Ő tudja, hogy mire van szükségünk,
sokkal jobban, mint mi.
– De hogyan válaszol Jehova?
– Sokféleképpen teszi ezt,
de időnként türelmesen kell várnunk rá.
– Mert annyira sok a dolga?
– Nem azért, hanem mert nem mindig
könnyű felismerni, hogyan válaszol.
Tudod mit, beszéljük meg,
hogy te mit kérhetnél Jehovától!
– És hogy mit tehetsz a suliban, hogy
Jehova lássa, hogy szeretnéd, ha segítene.
[Királyságéneket dúdol.]
– Jehova, tudom, hogy Laura és a többiek
holnap is bántani fognak.
De kérlek, segíts, hogy olyan
tudjak lenni, mint Anna!
Segíts, hogy bátor legyek!
– Aztán elment a templomhoz, és ott volt Éli.
Ő volt akkor a főpap.
– Ó, ne! Itt vannak! Futás!
– Nézzétek, ki van itt!?
– Odanézz, ott vannak!
– Szerinted mit csinált?
– Megint rászálltak!
– Mondott valamit?
– Szerinted verekedni fognak?
– Most mi lesz?
– Ha igen, tuti, hogy Laura győz.
– Mit akarsz tőlem, Laura?
– Hát, arra gondoltam,
hogy kölcsönadhatnád a tolladat.
[Nevetnek.]
– Áá, mm, hm! Mit csináljak?
<i>Tudta, hogy Jehova odafigyel rá.</i>
– Jehova! Én vagyok az, Marci.
Kérlek, segíts Zsófinak!
– És kérünk, vigyázz Zsófira!
Segíts neki, hogy erős legyen!
– Kérlek, vigyázz a gyerekekre a gyülekezetből,
például Marcira és Zsófira!
– Kérlek, segíts a gyerekeknek kitartani!
– Jehova, kérlek, segíts a gyerekeknek,
hogy ki tudjanak állni melletted!
– És imádkozunk a gyerekekért, akik próbákkal
néznek szembe. Kérünk, segíts nekik!
– Jehova, kérlek segíts!
– Kérünk, hallgass meg minket
Jézus Krisztus nevében, ámen!
– Ámen!
– Ámen, ámen!
<i>Ámen!</i>
– Mi az, csak nem sírni fogsz?
– Fejezd be, Laura!
Mindig bántasz, és ha nem hagyod abba,
akkor megmondalak.
– Azt nem teheted!
– De igen! Nem mondhatod meg nekem,
mit csináljak. Gyere, Zoé, menjünk!
– Az én nővérem!
– Milyen bátor voltál! Hogy csináltad?
– Imádkoztam bátorságért, és Jehova segített.
[Zsófi: Anna egy éven belül
teherbe esett, és fiút szült.
A Sámuel nevet adta neki,
mert ezt mondta...]
– Jehovától kértem őt.
Senki sem olyan szent, mint Jehova,
senki sem olyan, mint te.
– Hh! Köszönöm, Jehova!
-