JW subtitle extractor

– Hol vagy?
Gyere elő!
Gyere, gyere!
Hmm.
Hol lehet?
Hah!
Azta!
Idenézz!
Hemperegj!
Ügyes vagy!
– Gyerekek! Indulás!
– Ha megvan minden, mehetünk.
– Gyere, Zsófi!
– Jövök.
– Apa, Jehova szokott enni?
– Nem.
De sok finomságot
alkotott, hogy örüljünk.
– Hmm.
Jehova szokott aludni?
– Nem, neki nem kell.
De annak nagyon örül,
ha mi jól alszunk.
– Jehova is vidám?
– Hát persze!
Ő találta ki a nevetést.
– Apa, hogy néz ki Jehova?
– Isten szellem,
vagyis nem láthatjuk őt,
ahogy az angyalokat sem.
– De ha ők Jehovára
néznek, mit látnak?
– Jó kérdéseid vannak, Marci.
Ezt én sem tudom.
De tudod, mi az,
amit láthatunk?
– Róma 1 és a 20. vers.
Kicsim, olvasd fel, léccí!
– Jó.
„Az ő láthatatlan tulajdonságai
világosan látszanak
a világ teremtésétől fogva,
mivel az alkotott
dolgokból érzékelhetők”.
Szóval, amikor megfigyeljük
a természetet,
olyan, mintha látnánk őt?
– Igen.
Abból a sok csodálatos
dologból, amit alkotott,
láthatjuk, hogy milyen
tulajdonságai vannak.
– Hogy világítanak!
Erről tanultunk a suliban.
– Jehova igazi művész.
Minden gyönyörű,
amit teremtett.
– Váó!
– Neked mi a kedvenced
abból, amit Jehova alkotott?
– Hogy mi a kedvencem?
A világűr!
Váó!
– Ezek óriási
gáz- és porfelhők.
Itt születnek a csillagok!
– Azta, mennyi csillag!
– Ezek mind hatalmas,
izzó gázgömbök.
– Milyen szépet teremtett Jehova!
– Igen,
ráadásul mindegyiknek nevet adott.
– Jehova olyan hatalmas!
– Hát ez mi?
Huh?
– Váó!
– És neked, Zsófi,
mi a kedvenced
Jehova alkotásai közül?
– Az agy!
– Nekem is.
Ezek itt az agysejtek,
más néven a neuronok.
– Ez csikiz!
– Marci neuronjai
továbbítottak egy üzenetet.
Nézd, milyen sok van belőlük!
– Ez olyan menő!
Jehova nagyon bölcs!
De klassz!
– Jehova nem robotokat teremtett.
Mi tudunk gondolkodni és dönteni.
– Jehova úgy teremtette meg az agyunkat,
hogy örülni tudjunk a dolgoknak…
– … mert szeret minket!
– Igen,
a kis dolgokból is,
és az óriásiakból is
láthatjuk Jehova
nagyszerű tulajdonságait.
Erről olvastunk
a Róma 1:20-ban is.
– Jó, hogy csinált almát!
– Apa, neked mi
tetszik a legjobban?
– Nekem az tetszik,
hogy Jehova úgy
alkotott meg minket,
hogy hasonlítsunk rá.
Jó tulajdonságokat adott nekünk.
Például, amikor megbocsátunk,
jót teszünk másokkal,
vagy kifejezzük, hogy
szeretjük az embereket,
abból látszik,
hogy milyen Jehova.
– De apa,
én igazából
akarom látni Jehovát,
nem csak azt, hogy milyen.
– Hmm.
Neked tényleg fontos Jehova.
Sok minden, amit
a Bibliában olvasunk,
olyan, mint egy kép.
Segít elképzelnünk őt,
és azt, hogy mennyire
szeret bennünket.
Szóval, használd a fantáziádat.
Látod magad előtt?
– Próbálom.
– Menni fog.
Képzeld magad elé!
Bár Jehova egy személy,
nem láthatom.
Felfelé, ha nézek,
csak fák és csillagok.
Én mégis látom őt,
így is látom őt.
Ő tudja, hogy nem könnyű,
hogy jó gyerek legyek,
de türelemre tanít,
és jó úton vezet.
Így is látom őt,
igen, látom őt!
Nagyon beteg voltam,
csak feküdni tudtam.
De végig éreztem:
ott volt mellettem.
Már látom kezét,
nagy szeretetét.
Őróla mesél
a sok-sok szépség.
Már jól látom őt.
És biztos, hogy ő
a legjobb barát,
mellettem áll.
Ha iskolába megyünk,
néha félünk ám.
Sok rossz gyerek, ha meglát,
csúfol minket, bánt.
Jehovához szólunk,
mert mindig figyel ránk,
ő megvéd.
Van, hogy rossz a kedvem,
még sírok is talán.
Ő megvigasztal engem,
és a bánat messze száll.
Már látom kezét,
nagy szeretetét.
Őróla mesél
a sok-sok szépség.
Már jól látom őt.
És biztos, hogy ő
a legjobb barát,
mellettem áll.
A legjobb barát,
mellettem áll.
– Ámen.
– Ámen.
– Aludj jól, Marci.
– Nagyon szeretlek, Jehova.
– Én is szeretlek, Marci.

Milyennek képzeled Jehovát?
- 

Milyennek képzeled Jehovát?

– Hol vagy?
Gyere elő!
Gyere, gyere!
Hmm.
Hol lehet?
Hah!
Azta!
Idenézz!
Hemperegj!
Ügyes vagy!
– Gyerekek! Indulás!
– Ha megvan minden, mehetünk.
– Gyere, Zsófi!
– Jövök.
– Apa, Jehova szokott enni?
– Nem.
De sok finomságot
alkotott, hogy örüljünk.
– Hmm.
Jehova szokott aludni?
– Nem, neki nem kell.
De annak nagyon örül,
ha mi jól alszunk.
– Jehova is vidám?
– Hát persze! 
Ő találta ki a nevetést.
– Apa, hogy néz ki Jehova?
– Isten szellem,
vagyis nem láthatjuk őt,
ahogy az angyalokat sem.
– De ha ők Jehovára
néznek, mit látnak?
– Jó kérdéseid vannak, Marci.
Ezt én sem tudom.
De tudod, mi az,
amit láthatunk?
– Róma 1 és a 20. vers.
Kicsim, olvasd fel, léccí!
– Jó.
„Az ő láthatatlan tulajdonságai
világosan látszanak
a világ teremtésétől fogva,
mivel az alkotott
dolgokból érzékelhetők”.
Szóval, amikor megfigyeljük
a természetet,
olyan, mintha látnánk őt?
– Igen.
Abból a sok csodálatos
dologból, amit alkotott,
láthatjuk, hogy milyen
tulajdonságai vannak.
– Hogy világítanak!
Erről tanultunk a suliban.
– Jehova igazi művész.
Minden gyönyörű,
amit teremtett.
– Váó!
– Neked mi a kedvenced
abból, amit Jehova alkotott?
– Hogy mi a kedvencem?
A világűr!
Váó!
– Ezek óriási
gáz- és porfelhők.
Itt születnek a csillagok!
– Azta, mennyi csillag!
– Ezek mind hatalmas,
izzó gázgömbök.
– Milyen szépet teremtett Jehova!
– Igen,
ráadásul mindegyiknek nevet adott.
– Jehova olyan hatalmas!
– Hát ez mi?
Huh?
– Váó!
– És neked, Zsófi,
mi a kedvenced
Jehova alkotásai közül?
– Az agy!
– Nekem is.
Ezek itt az agysejtek,
más néven a neuronok.
– Ez csikiz!
– Marci neuronjai
továbbítottak egy üzenetet.
Nézd, milyen sok van belőlük!
– Ez olyan menő!
Jehova nagyon bölcs!
De klassz!
– Jehova nem robotokat teremtett.
Mi tudunk gondolkodni és dönteni.
– Jehova úgy teremtette meg az agyunkat,
hogy örülni tudjunk a dolgoknak…
– … mert szeret minket!
– Igen,
a kis dolgokból is,
és az óriásiakból is
láthatjuk Jehova
nagyszerű tulajdonságait.
Erről olvastunk
a Róma 1:20-ban is.
– Jó, hogy csinált almát!
– Apa, neked mi
tetszik a legjobban?
– Nekem az tetszik,
hogy Jehova úgy
alkotott meg minket,
hogy hasonlítsunk rá.
Jó tulajdonságokat adott nekünk.
Például, amikor megbocsátunk,
jót teszünk másokkal,
vagy kifejezzük, hogy
szeretjük az embereket,
abból látszik,
hogy milyen Jehova.
– De apa,
én igazából
akarom látni Jehovát,
nem csak azt, hogy milyen.
– Hmm.
Neked tényleg fontos Jehova.
Sok minden, amit
a Bibliában olvasunk,
olyan, mint egy kép.
Segít elképzelnünk őt, 
és azt, hogy mennyire
szeret bennünket.
Szóval, használd a fantáziádat.
Látod magad előtt?
– Próbálom.
– Menni fog.
Képzeld magad elé!
Bár Jehova egy személy,
nem láthatom.
Felfelé, ha nézek,
csak fák és csillagok.
Én mégis látom őt,
így is látom őt.
Ő tudja, hogy nem könnyű,
hogy jó gyerek legyek,
de türelemre tanít,
és jó úton vezet.
Így is látom őt,
igen, látom őt!
Nagyon beteg voltam,
csak feküdni tudtam.
De végig éreztem:
ott volt mellettem.
Már látom kezét,
nagy szeretetét.
Őróla mesél
a sok-sok szépség.
Már jól látom őt.
És biztos, hogy ő
a legjobb barát,
mellettem áll.
Ha iskolába megyünk,
néha félünk ám.
Sok rossz gyerek, ha meglát,
csúfol minket, bánt.
Jehovához szólunk,
mert mindig figyel ránk,
ő megvéd.
Van, hogy rossz a kedvem,
még sírok is talán.
Ő megvigasztal engem,
és a bánat messze száll.
Már látom kezét,
nagy szeretetét.
Őróla mesél
a sok-sok szépség.
Már jól látom őt.
És biztos, hogy ő
a legjobb barát,
mellettem áll.
A legjobb barát,
mellettem áll.
– Ámen.
– Ámen.
– Aludj jól, Marci.
– Nagyon szeretlek, Jehova.
– Én is szeretlek, Marci.


-