JW subtitle extractor

Alexandréval 2007 júniusában
házasodtunk össze.
Eleinte viszonylag jó volt az egészsége,
de aztán fokozatosan leromlott.
Most már sok mindenben
segítségre szorul,
például kimenni a fürdőszobába,
begombolni az ingjét, borotválkozni,
és eljutni a kezelésekre.
Időnként nagyon egyedül éreztem magam,
de nem vagyok egyedül,
soha nem is voltam.
Mindig számíthatok a testvérekre.
Sokan átjönnek, és segítenek,
például a ház körül,
vagy karbantartani a kerekesszéket.
Nagyon sokat jelent a támogatásuk.
De ami még ennél is
többet jelent számomra,
az a remény, amit Jehova ad nekünk.
Tudom, hogy a jelenlegi
nehézségek nem tartanak örökké.
Ez a gondolat segít, hogy kitartsak.
Amikor a jövőre gondolok,
odaképzelem magunkat az új világba.
Látom, ahogy Alexandre
kiszáll a kerekesszékből, és újra jár.
Ahogy Pál mondta,
a nehézségeink csak
pillanatnyiak és könnyűek,
de azok az áldások,
amelyeket Jehova ad,
örökké fognak tartani.
Igyekszünk mindig erre gondolni.
Egy ukrajnai városban,
Mariupolban nőttem fel.
Nagyon szép kis város volt,
tele zöld területtel.
De aztán hirtelen minden megváltozott,
az élet a feje tetejére állt.
A helyi hatóságok
folyamatosan arról beszéltek,
hogy most épp mit csinál
az egyik fél, és mit a másik.
De amikor látod
magad körül a pusztítást,
akkor elgondolkodsz,
hogy most akkor mi legyen.
Aztán imádkozol Jehovához,
és rájössz, hogy mit kell tenned.
Tudtam, hogy menekülnöm kell,
de nem tudtam, hogy hová.
De a testvérek végig segítettek,
nagyon hálás vagyok nekik.
Gondoskodtak élelemről,
vízről és áramról.
Olyan nagy szeretettel bántak velem!
Az ima nagyon sokat segít,
hogy kitartsunk, belső békét ad.
Jehova a szent szelleme
által bátorrá tesz minket,
és megerősíti a reményünket.
Ha bízunk benne,
akkor ő sohasem hagy magunkra.
Ha Jehova velünk van, egyáltalán
nem kell félnünk a jövőtől, ez biztos.

Nem kell félned a jövőtől